Tizenkettedik alkalommal került sor a magyartanárok táborára a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. A tábort szervező Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Kazinczy Műhelye a színház, az irodalom és a drámapedagógia témái köré építette a rendezvény programját, de bemutatkozott a Magyar Kultúra magazin és a PKÜ KMI 12 programja is.
Gazdag programkínálatot nyújtott idén is a PKÜ Kazinczy Műhelye az Élő magyaróra-táborba látogató tanároknak. Július 6. és 10. között a mintegy 30 főt számláló táborban színházi rendező, magyartanár, nyelvész, irodalomtörténész és író is megjelent az előadók között. A résztvevők – többek között – Pápáról, Zamárdiból, Érdről, Budapestről, Kemecséről, Debrecenből, Biharnagybajomból, Nyíregyházáról, Nagyváradról, Berettyóújfaluból, Ragályról, Gombáról – vagyis a Kárpát-medence minden szegletéből – érkeztek.
A tábort Ringer István, a rendezvényt befogadó Kazinczy Múzeum igazgatója, valamint Pölcz Ádám programigazgató nyitotta meg. Ezt követően Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár nyitóelőadására került sor, majd a Petőfi Kulturális Ügynökség szellemi műhelyei mutatkoztak be. A Magyar Kultúra magazin bemutatóját – Döme Barbara főszerkesztő-helyettesnek köszönhetően – nagy érdeklődés kísérte, amelyet Szabó Borbála író, drámafordító kötelező olvasmányokkal kapcsolatos formabontó gondolatai színesítettek. A KMI 12 programot, valamint a program versfilmjeit Szentmártoni János programigazgató és Oberczián Géza projektmenedzser mutatta be. A visszajelzések alapján új szakmai kapcsolatok is kialakultak a programot követően.
A tábori délelőttök programjában a szakmai előadások kaptak helyet. A szervezők arra kérték az előadókat, hogy elsősorban abból a szempontból közelítsenek választott témájukhoz, hogy azt a jelenlévő magyartanárok a saját pedagógiai gyakorlatukba is beépíthessék. Az előadások után élénk beszélgetés alakult ki a kortárs színház szerepéről és irányvonalairól (Rusznyák Gábor rendező gondolatai nyomán), a színház nyelvéről (Minya Károly nyelvész és Terdikné Takács Szilvia kerekasztal-beszélgetésének segítségével) vagy éppen Dürrenmatt taníthatóságáról és drámáinak világképéről (Hauber Károly magyartanárnak köszönhetően).
A tábor legfontosabb célja oly módon is megvalósult, hogy a tanárok egymásnak adhattak elő, meg is oszthattak egymással jó gyakorlatokat (Tuba Márta, Goór Judit és Varkucs Róbert Károly magyartanárok előadásai nyomán), valamint élményprogramon is részt vehettek: Koósné Sinkó Judit, az ELTE mestertanára és Széplaki Erzsébet tankönyvszerző foglalkozásai interaktív módon nyújtottak segítséget egy-egy irodalmi és nyelvtani téma feldolgozásához.
A program különleges eleme volt a Fehér József nyugalmazott múzeumigazgató vezetésével megvalósult Kossuth-túra. A táborozók megfordultak Olaszliszkán, a Kossuth-kúriánál; Monokon, Kossuth születésének helyszínén; meglátogatták Tállyán az evangélikus templomot, ahol Kossuth Lajost megkeresztelték; jártak Erdőbényén, és a napot egy középkori lakomával zárták Boldogkőváralján. Az élményeket a következő napon a sátoraljaújhelyi Börtönmúzeumban töltött idő is kiegészítette: a táborozók külön vezetett túrán nézhették végig a börtön és a büntetés-végrehajtás történetét.
A tábor zárónapján A Magyar Nyelv Múzeumába látogattak el a résztvevők, ahol sajátos esszékonferenciára került sor: minden vállalkozó szellemű jelenlévő legszebb novellái kerültek sorra – az értelmezés és a tanítás kérdését középpontba állítva. Hauber Károly „életundor, életcsömör” témában Gozsdu Elektől és Kötter Tamástól hozott párhuzamos novellákat, Minya Károly Kosztolányitól Boris könyvét elemezte, Balázs Géza Hajnóczy kisnovellái közül A latin betűket olvasta fel, felhívva a figyelmet a szöveg meseszerűségére és zenei voltára, melyek mind a szövegalkotás elemi megoldásai. Terdikné Takács Szilvia Karinthytól a Barackot, Czomba Magdolna Szántó T. Gábortól a Csoportkép című novellát mutatta be. Nyiri Péter, a múzeum igazgatója tartott tárlatvezetést a tanároknak, majd körüljárták a megszépült múzeumkertet.
A táborról összefoglaló videó is készült, amelyben a tábor szakmai és kulturális programjainak hangulatát is felidézik a szervezők, az előadók és a résztvevők egyaránt.
Ahogyan az egyik előadásban is elhangzott: a magyartanár feladata, hogy a lélekkel is foglalkozzon. Persze ezt csak úgy teheti meg, ha az ő lelkét is „karbantartják”. Az Élő magyaróra-tábor éppen ezért jött létre: a szervezők célja, hogy a magyartanárok magányosságát csökkentse, szakmai fórumot és lehetőséget teremtsen a kötetlen eszmecserére – élményprogramokon keresztül (is).
A Kazinczy Műhely 2023-ban is várja a jelentkezőket a 13. Élő magyaróra-táborba.
Dr. Pölcz Ádám
#nyelvműhely
Fotók: Farkas György, Farkas-Mohi
Balázs
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
