Egy tikkasztó májusi délutánon Moszkvában megjelenik a Sátán. Nem véletlen, hogy épp ide érkezik, hiszen tombol az ateizmus, diadalát üli a bürokrácia és a kisstílűség. A város néhány óra leforgása alatt szürreális események színtere lesz. Megtelik új betegekkel az elmegyógyintézet, fontos emberek tűnnek el, majd bukkannak fel ezer kilométerrel odébb, a színházban pénzeső hull a megvadult közönségre és a Szadovaja utca egyik ablakából meztelen boszorkány száll az ég felé. Ez a sok, látszólag széttartó esemény azonban végső soron egyetlen célt szolgál: elégtételt ad egy hallgatásra ítélt írónak, az író szerelmének, Margaritának és egy Pilátusról szóló, tűzbe vetett regénynek.

„Egyfelől egy mestermű az örök káoszról, ami változó formában újra meg újra körülveszi az életünket. Másfelől, bár a regény a sztálini diktatúrában született, elsősorban az emberről mesél benne Bulgakov. Az emberek pedig nem sokat változnak, éljenek bármilyen történelmi korban vagy rendszerben. Nagyon sok jó szerepet kínál a regény, de mi az adaptációt készítő Ari-Nagy Barbarával szerettük volna, ha mellettük egy évezredeket átívelő karként fontos szerepet kap a mindenkori tömeg is, akiket a színház énekkara alakít. Ez önmagában megteremt a több idősíkon játszódó történetben egy kozmikus egységet” – mondja Szőcs Artur rendező, aki szerint

A Mester és Margarita egy időtlen történet,

a különböző idősíkok szereplői a mában is gond nélkül elképzelhető emberi helyzetekben találják magukat, és nem is viselkednek bennük másképp, legyenek akár az ókori Jeruzsálemben vagy a harmincas évek Moszkvájában.

Rudolf Szonja, Kokics Péter, Feczesin Kristóf és Bodoky Márk

Woland szerepében Bodoky Márkot láthatja a közönség. „Többször olvastam a regényt, először kamaszkoromban, majd az egyetemen, valamint most is újból elővettem, és ez alkalommal, ahogy mindig, teljesen más élményt nyújtott. Őszintén mondhatom, hogy az egyik kedvencem” – meséli a színművész, aki szerint a Sátán eljátszása nem életkorhoz kötött. „Wolandnak nem a testén látszik a kor. Az ő jelentősége évezredekre nyúlik vissza, így nem a teste dönti el az ő korát. Én nem 29 éves vagyok ebben a darabban, hanem a Sátán, aki egy kortalan figura” – vélekedik Bodoky Márk. „Szeretem nézni a többieket, amikor épp nem vagyok színpadon. Artur egy nagyon eredeti és szép világot álmodott meg A Mester és Margaritának. Olvasni és színpadon látni Bulgakov művét teljesen más élmény, szerintem érdemes mindkettőt megélni” – osztja meg gondolatait a színművész.

Keszég László
Korábban már rendezte Bulgakov művét, Keszég László ezúttal azonban nem rendezőként vesz részt az előadásban; ő alakítja ugyanis a Mestert, így a közönség színészi minőségében is megismerheti őt.

„Volt szerencsém rendezni, olvastam és hangoskönyvben is hallgattam A Mester és Margaritát, ami szerintem minden idők egyik legjobb regénye. Most pedig az a megtiszteltetés ért, hogy én játszhatom a Mestert” – mondja Keszég László. „Nagyon sok mindent ad a mű azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen az egyén viszonya a nagy folyamatokhoz. Ezalatt országos és globális jellegű társadalmi, politikai változásokat értek. Az egyes szereplő sorsából lehet általános következtetéseket levonni” – mondta a rendező-színművész.

Fotó: Gálos Mihály Samu