Jövő évtől minden intézménynek negyedévente be kell számolnia arról, hogy mennyi jegyet adott el, mennyi műpártoló, mecénás vagy szponzori bevétele volt, mennyi állami költséggel gazdálkodik – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter. Hozzátette: a magyar kultúra infrastruktúrájába az elmúlt évtizedben 622,4 milliárd forintot fektetett az állam. Új koncerttermek, közművelődési intézmények, múzeumok, színházak épültek és újultak meg. Most eljött az ideje, hogy bejöjjön a közönség – hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy míg a Covid előtt a kultúrafinanszírozás állami része nagyjából 65–70 százalék volt – a többi jegyeladásból és egyéb bevételekből származott –, a Covid alatt ez a szám felment 80 százalékra. Mindenki a minisztériumhoz fordul pénzért – jegyezte meg.
A miniszter szerint jövő nyárra elkészülhet egy új kulturális szabályozás, amelyről széleskörű egyeztetést tervez. A kultúra a leginkább individuális terület – fogalmazott –, nagy művészek, nagy megmondóemberek részéről hol megalapozott, hol megalapozatlan érzékenységgel, hiúsággal, nárcisztikussággal és exhibicionizmussal is találkozik az ember.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának menesztéséről azt mondta: a döntés nem bármely közösség ellen, hanem kizárólag a gyermekek védelmében született. Beszélt arról is, hogy mit gondol L. Simon László és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója aktív médiajelenlétéről. Az elmúlt időszak intézményvezetői kinevezéseket övező konfliktusairól úgy fogalmazott: az a konfliktus, ami a kultúrában van, semmi ahhoz képest, ami az olajiparban volt, amit Mol-elnökként élt meg. „Nekem azért van könnyű dolgom, mert nem a kultúrából éltem korábban, és nem abból fogok élni miniszteri szolgálatom után sem„ – fogalmazott, majd a kérdésre, miszerint éppen ezért éri az a vád, hogy nincs képben kulturális kérdésekben, határozottan leszögezte: képben van. „Az, hogy nem vagyok része a hálónak, nem jelenti azt, hogy nem tudom, mi történik. Pontosan tudom, hol milyen teljesítmények vannak, tudom, ki kivel és miért van alkalmi koalícióban. Nem az a feladatom, hogy igazolgassam, hogy bennfentes vagyok, mennyit tudok, mennyit látok, hanem hogy ezeket az információkat beépítve időzítsem a döntéseimet” – hangsúlyozta.
Csák János hozzátette: „nagyon sok kulturális megmondóember azt kívánja, és ennek a legnehezebb ellenállni, hogy Aczél György legyek: legyen egy iroda vagy lakás a Szent István parkban, ahol tűrjek, tiltsak, támogassak. Én a magyar állam nevében hozok döntéseket, és azt a mandátumot kell érvényesítenem, amelyet a most már 13 éve regnáló kormányzat megkapott: Isten, család, haza, magyar szabadság, vagyis az egyéni szabadság és a szuverenitás, tehát az alkotmányos szabadság védelme.”
A miniszter megjegyezte: a szótárában nem szerepel a tűr kifejezés. Arról is beszélt, hogy nem tekinti kudarcnak például az Operaház többszöri pályázati kiírását. Véleménye szerint újra kell gondolni a Budapest-vidék arányt, az egyes művészeti ágak közötti arányokat és a működési, illetve programfinanszírozási arányokat.
Beszélt az induló Pannónia Programról és a januárban induló CSOK Pluszról is.
A teljes interjú itt olvasható.
