A Chalaban eredetileg egy dal címe, amelyet a rossz szellemek kiűzésére használtak a gnawa törzsnél. A fekete-afrikai és az iszlám zenei világ ötvözéséből született gnawa zenét ma már Marokkó sokrétű kultúrájának részeként tartják számon, és az 1990-es évektől kezdve egyre többször bukkant fel nyugati zenei projektekben is, magyarországi meghonosítása pedig szinte egy az egyben Saïd Tichiti és zenekara, a Chalaban nevéhez fűződik.

A Marokkóban született Saïd párizsi tanulmányait követően, 1998-ban költözött Budapestre, majd alig egy év múlva, magyar és marokkói zenészeket maga köré gyűjtve megalapította zenekarát, a Chalabant. Az ezredforduló évében megjelent debütáló albumukat, a Nomadot azóta öt másik követte, a legutóbbi 2017-ben. A berber, arab és fekete-afrikai zenei hagyományokat ötvöző Gleimim Saïd szülővárosáról kapta a nevét, és egyben a muzsikus gyökereinek is emléket állít.

„Én egy nagyon zárt kultúrából jöttem, korábban leginkább csak a marokkói zenei hagyományokat ismertem. Itt rengeteg zenét fedeztem fel a Kárpát-medencei zenei világtól a táncházakon és a balkáni muzsikán át a jazzig” – mesélte tavaly a Müpa blogján. Ez a sokszínűség pedig remekül jellemzi a Chalabant mint zenekart. Az együttes tagjai, jöjjenek bárhonnan, valahogy mindig megtalálják a közös zenei nyelvet. Saïd szerint ennek az alapja egyrészről a kölcsönös tisztelet, amivel egymáshoz és egymás kulturális örökségéhez állnak, másrészről a nyitottság, amivel teret és lehetőséget adnak az újdonságok kibontakozásának. „A Chalabanban az az egyik legszebb dolog, hogy ebben a közös térben marokkói alapokon, de sok más kulturális hatást alkalmazva hozunk létre valami egészen újat” – fogalmaz Saïd.

A november 7-i koncerten többek közt ezt a nyitottságot és multikulturalitást ünnepli a zenekar, miközben az eddigi hat lemez tarka világába is betekintést nyerhetünk.

Az ünnep természetesen nem lenne teljes különleges vendégek nélkül. A zenészcsaládban felnőtt guineai gitáros-énekes, Moh Kouyaté neve ismerős lehet azoknak, akik figyelemmel kísérik a WOMEX világzenei expo eseményeit. Kouyaté helyi mesterektől tanulta el a zenélés csínját-bínját, majd ezt ötvözte az őt Európában ért hatásokkal. Zenéjében Nyugat-Afrika ritmusai és a Mississippi-delta hangjai találkoznak a jazz és a funky elemeivel. Mellette két ifjú tehetség is feltűnik majd a színpadon: Emma és Naïma Tichiti édesapjuk példáját követve komolyan foglalkoznak a zenével: Emma csellózik, míg Naïma a bécsi zeneakadémián tanul hegedülni. Bár alapvetően klasszikus zenét játszanak, rengeteg műfajt hallgatnak, és az utóbbi időben – tán enyhébb apai sugallatra is – elkezdtek a marokkói zenével is foglalkozni. Saïd pedig nem titkoltan azt reméli, nemsokára nemcsak egy-egy dal erejéig, de állandó tagként is részesei lesznek a Chalaban családjának.

Nyitókép: Chalaban. Fotó: Müpa/Dancs Enikő Bianka