Mint írják, az elektronikus lehetőségek sokrétű kihasználásával, a közösségek Facebook csoportjainak támogatásával, új, tematikus csoportok létrehozásával és telefonos kapcsolattartással igyekeznek az intézmények tartani a kapcsolatot tagjaikkal, közösségeikkel.

 A veszprémi Agóra virtuális programajánlót készít filmklubosoknak, a márkói foltvarrók ezer szájmaszkot varrnak a lakosságnak, főleg a munkába járóknak és az önkéntes segítőknek. Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központ egy közös virtuális kézművesházat hozott létre tíz díszítőművész közössége részére, a szolnoki Aba Novák Agóra játszóházában mindennap új mesét kapnak a gyerekek.

 A Kecskeméti Hírös Agóra online tudásközpontot működtet közösségvezető szakemberei segítségével, Keszthelyen a Mesepont segíti a családokat, Tiszaújvárosban egyéni zeneoktatás és otthon gyakorolható táncos koreográfiák betanulása zajlik a neten, míg Vecsésen az elmaradó Mesefesztivált BÁKK manó hetente jelentkező internetes programjaival igyekeznek pótolni – sorolják a példákat.

A kultúrházak külön hangsúlyt fektetnek a nyugdíjas klubokra; a színjátszókörök vezetői interaktív módszerekkel adnak otthoni feladatokat tagjaiknak, akik az elvégzett beszédgyakorlatokat, megtanult verseket, monológokat telefonjaikra felvéve küldik vissza. A rehabilitációs tornák vezetői edzésprogramok internetes bemutatásával, tanácsadással segítik az otthoni mozgást, a modellező körök és más hobbiklubok folyamatos eszmecserével, fotókkal, rajzokkal egészítik ki egymás otthoni munkáját – írják a közleményben.