Závogyán Magdolna és Fekete Péter átadta a Magyarság Harangját, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében Dávid István zongoraművész vett át.

A több mint négyezer négyzetméter alapterületű, klasszicista jegyeket hordozó székház homlokzatán – Makoldi Sándor festőművész és néprajzkutató műve alapján – szalagszerű díszítőelemek, frízek mutatják be a teremtésmítosz és a magyar őstörténet legfontosabb pillanatait.

„Ezek a történetek hitet és erőt sugároznak minden magyar embernek, egyben iránytűként szolgálnak a magyar nemzet gyökereinek, küldetésének megértéséhez” – emelte ki Závogyán Magdolna.

Arra is kitért, hogy a Békés megyéből indult Kapunyitogató program már több mint 350 településre jutott el az országban. Az adott térség hímzőkultúráját visszahozó Újra öltünk és örökítünk program segítségével 55 településen indultak újra a hímzőszakkörök.

Csibor Márton, az intézmény Békés megyei igazgatója hangsúlyozta, hogy a Kapunyitogató programban kinyíltak bezárt, korábban csak egy-egy rendezvényre igénybe vett művelődési házak. Az általa szervezett programokkal a Nemzeti Művelődési Intézet is hozzájárult, hogy ezek a régi, sok esetben már felújított kultúrházak megteljenek élettel.

Závogyán Magdolna és Fekete Péter átadta a Magyarság Harangját, amit az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében dr. Dávid István orgonaművész vett át az új székháznál
A székház szakmai vezetéssel mutatja be az érdeklődőknek szerves magyar műveltség gazdag jelképrendszerét és az intézményben zajló szakmai munkát.

Az ünnepségen Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója bemutatta A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig címmel megjelent kiadványt, amelynek előszavát ő írta.

Fellépett a Békés megyei Suttyomba Zenekar és a szarvasi Tessedik Táncegyüttes.

Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke az értékpavilonban a megyéhez kapcsolódó könyveket mutatott be.

A székház aulájában a Kárpát-medence hímzőkultúráját felvonultató, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai által készített munkákból álló kiállítás fogadta az érdeklődőket.

A Nemzeti Művelődési Intézet székházának rózsakertjében található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet tornya és az abban elhelyezett Magyarság Harangja, amit idén június 4-én, a trianoni békediktátum századik évfordulójára szervezett megemlékezés keretében avattak fel.

Október 3-ától a harang mindennap azonos időben, 15 óra 13 perckor szólal meg. Ez a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó Alaptörvény aláírásának (2011. április 25.) időpontja. Az elődök tisztelete rendezvénysorozat keretében egy-egy település egykori egyleteire, civil szerveződéseire, a közösség által elért eredményekre emlékeztetik a magyarságot.

Nyitókép: A szarvasi Tessedik Táncegyüttes és a Suttyomba Zenekar közös műsora.

Forrás: beol.hu.