fbpx

A neogótika és a beton virtuóza – Nyolc középület, amelyet Pecz Samunak köszönhetünk

Rózsaablakok és vasbeton falak, kőcsipkék és óriási boltívek: a magyar építészet kiemelkedő alakja virtuóz módon egyesítette a középkori és a modern építészet jellemzőit. A száz évvel ezelőtt elhunyt Pecz Samunak számos, a budapesti városképet máig meghatározó épületet köszönhetünk: a Vámház körúti Vásárcsarnok, a Gólyavár, a Fasori Evangélikus Gimnázium és a Magyar Országos Levéltár tervezését is.

Budapest, Hungary - October 2021: National Archives of Hungary building and streets of Buda hill

Az 1854-ben Pesten született Pecz Samu a középiskola után a József Nádor Műegyetemre iratkozott be, majd két év után a Stuttgarti Egyetemet választotta. Tanulmányait végül a bécsi Képzőművészeti Akadémián fejezte be, ahol egy királyi palota tervével elnyerte a diákoknak adható legmagasabb rangú elismerést.

Hazatérte után Schulek Frigyest segítette a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításában, majd néhány hónap olaszországi tanulmányút után sikeres építészvizsgát tett a Műegyetemen. Ezt követően Hauszmann Alajos mellett kezdett dolgozni, de Steindl Imre tanársegédje is volt: a legnagyobb magyar építészek mellett tanulva sajátította el mesterségét, és méltó utódja lett mestereinek.

Az 1880-as évektől rendszeresen vett részt pályázatokon, amelyekből többet is elnyert. 1880 és 1910 között 11 protestáns templomot tervezett, amelyek közül hét fel is épült. A fővárosban három protestáns felekezet: az unitárius, a református és az evangélikus bízta meg.

A budapesti unitárius templom

A budapesti unitárius templom. A szerző fotója

Az unitárius egyháznak az 1800-as évek végén a fővárosban még nem volt temploma, sőt imahelye sem, ezért az egyre gyarapodó közösség a fővárostól igényelt telket templomépítés céljából. Az Alkotmány és Nagy Ignác (korábban Koháry) utcák által közrefogott telken forráshiány miatt egy ideig a sok adomány ellenére sem tudták elkezdeni az építkezést. Az egyházközség végül abban állapodott meg egy építési vállalkozóval, hogy a telken bérházat épít, benne az unitárius templommal, a lelkészi lakással és hivatallal, valamint közösségi helyiségekkel, az épületben helyet kapó lakások, üzlethelyiségek tulajdonjoga, az azok bérbeadásából származó bevétel pedig ötven évig az építő cégé lesz. A nem mindennapi feladatot Pecz Samu vállalta magára. Az építkezés két év alatt zajlott le.

A szerző fotója

A gyönyörű neogótikus templom a második emeleten található. Kelet–nyugati tájolását Pecz a bonyolult tervezési körülmények ellenére virtuózan megoldotta. Az ötszögletű apszisban és az orgona felett is a Róth Miksa műhelyében készült festett üvegablakok pompáznak. A templom szépen faragott padjait, berendezési tárgyait szintén Pecz tervezte.

A templomról itt írtunk részletesebben.

A Szilágyi Dezső téri református templom

Fotó: Thaler Tamás

Az 1800-as évek végén a református felekezetnek csupán két temploma volt a fővárosban: a Kálvin téren és Óbudán. Az I. és II. kerületi, egyre növekvő létszámú gyülekezet a Fazekas teret (1903 óta Szilágyi Dezső tér) szemelte ki temploma számára. A főváros átadta a területet, de azzal a kikötéssel, hogy mindenképpen reprezentatív épület álljon a Duna parti helyszínen. Az egyházközség tetszését Pecz Samu terve nyerte el. A téglaborítású, ötszög alaprajzú, Zsolnay-cserepekkel díszített templom a budai Duna-part máig meghatározó épülete. A szószék a bejárattal szembe, az úrasztala középre került. A pentagon alaprajzot Pecz különösen illőnek tartotta a református liturgiához.

A fasori evangélikus templom és iskola

A fasori evangélikus templom. A szerző fotója

A harmadik protestáns felekezet, az evangélikus, amelynek Pecz maga is tagja volt, először iskolaépítést tervezett a gyorsan bővülő igények kielégítésére. Az akkor még olcsónak számító Városligeti fasorban vásároltak meg két telket, amelyekre végül templom építését is elhatározták: új evangélikus központot kívántak létrehozni. Pecz az iskola tanáraival szorosan együttműködve, az igények pontos felmérése után tervezte meg az iskolát. Keleti szárnyában helyezte el a tantermeket, a fasorra néző főoldalra pedig a tanári szobákat és a dísztermet.

A fasori evangélikus gimnázium díszterme. A szerző fotója

A díszterem egyik felén karzat, a másikon festett üvegablakok vannak. A terem mára visszanyerte eredeti szépségét: a tantárgyak allegóriái, a tudományok jelképei és a baglyok mellett a gazdag növényi ornamentika is visszakerült a falakra.

Az iskola Bajza utcai felőli végén található a templom, amelyet Pecz a párizsi Sainte-Chapelle mintájára tervezett: francia elődjéhez hasonlóan nagy belmagasságú, karcsú pilléreken álló, kereszt- és csillagboltíves, légies hatású épület. A szószéket oldalt, a karzattal szemben helyezte el, hogy a mellékhajó szélesebb, így a templom befogadóképessége nagyobb lehessen.

A színes falfestés mellett a festett üvegablakok és a Benczúr Gyula által készített oltárkép méltó különösen is említésre.

A Gólyavár

A Gólyavár az ELTE Múzeum körúti campusán. A szerző fotója

Az egykori Műegyetem, jelenleg az ELTE Múzeum körúti campusának leghíresebb épülete is Pecz Samunak köszönhető: az ideiglenes előadóteremnek szánt Gólyavárat ma is használja az egyetemi ifjúság. A várkastély benyomását keltő téglaépület az elsőéves egyetemistákról, a gólyákról kapta különös nevét.

A Műegyetem könyvtára

A Műegyetemi könyvtár épülete. Fotó: Lechner Tudásközpont/Kis Ádám
Fotó: Shutterstock

A József  Nádor Műegyetem bővítési gondokkal küszködött. Az 1890-es évek végére eldőlt, hogy Lágymányoson épül fel az új campus, amelynek tervezését Czigler Győzőre bízták. Czigler halála után Hauszmann Alajos és Pecz Samu vette át a tervezést, mindhárman dékánjai is volt az egyetemnek. Pecz a gépészeti szakok épületeit, a kazánházat és a könyvtárat tervezte.

A Műegyetem könyvtára az egyik legszebb, funkcionálisan a legátgondoltabb épülete az építésznek. A könyvtár hármas feladatát – feldolgozás, raktározás, olvasóterem – elkülönítette egymástól, az előrelátó méretezésnek köszönhetően a raktár több emelettel, egyszerű ráépítéssel bővíthető lett. Az épületet a modern építőanyag, a vasbeton felhasználásával kedvenc, gótikus stílusában tervezte meg. Az olvasóterem 11 méter magas, 16,5 méter fesztávolságú téglaboltozatát 12 márványoszlop tartja.

A Vámház körúti Vásárcsarnok

Fotó: Shutterstock

A budapestiek számára talán legismertebb Pecz-épület a Vámház körúti Vásárcsarnok, amelyet idén 125 éve nyitottak meg. A könnyed vasszerkezeteknek, a betonnak és az új építési technológiák elterjedésének köszönhetően az 1800-as évek közepétől Európa-szerte egyre több vásárcsarnok épült, hogy a vásárlás higiénés és kényelmi körülményein javítson. A legnagyobbra, a Vámház körúti  Vásárcsarnokra nemzetközi pályázatot írt ki a főváros. A kiírás szerint szabadon álló, tartóvázas, acélszerkezetes, minél kedvezőbb, természetes megvilágítású, célszerű, takarékos épület megtervezése volt a kitűzött cél, ráadásul vasúti összeköttetés kiépítése és a rakpartra kijutás érdekében alagút tervezése is a kiírásban megjelölt feladatok között szerepelt. Pecz Samu terve minden műszaki feltételnek megfelelt. A tarka Zsolnay-cseréppel fedett, elegáns, historizáló téglaépület máig a budapestiek kedvenc bevásárlóhelye.

Magyar Országos Levéltár

A Bécsi kapu téren álló Magyar Nemzeti Levéltár. Fotó: Lechner Tudásközpont/Kis Ádám
A szerző fotója

Egyik utolsó és egyben legnagyobb léptékű tervezési munkája a Magyar Országos Levéltár épülete volt a budai Várban. A Levéltári Közlemények 1923-as 1–2. számában így méltatták az épületet és az egy évvel korábban elhunyt tervezőt: „Pecz Samu az első, nagyszabású levéltártervező és -építő, aki többszöri külföldi utazásokkal egybekötött tanulmányok alapján egy nagy városnak tájképileg is remek, kimagasló pontján talán az egész művelt világ legszebb és legnagyobb, de mindenesetre a legmodernebb és -szakszerűbb levéltári épületét tervezte és építette meg.”

Pecz a modern kihívásoknak is megfelelő, neoromán stílusú, a Vár többi történelmi épületével harmonizáló palotát tervezett. A levéltári feladatok számára a legkorszerűbb feltételeket biztosította rendkívül esztétikus környezetben: a festett falak, a középkort idéző faragott oszlopfők, a történelmi Magyarország településeit ábrázoló festett üvegablakok méltó környezetet biztosítottak az intézménynek.

Bár Pecz Samu műegyetemi tanárként elsősorban Budapesten alkotott, több vidéki település is büszkélkedhet épületével: Debrecenben a Kossuth utcai református templom, Beregszászon és Ungváron egy-egy iskolaépület, Fiumében a tengerészeti akadémia, Nagyváradon evangélikus templom fűződik a nevéhez.

Az Ars Sacra fesztiválon a Műegyetem könyvtárában nyílt kiállítás Pecz Samuról, tervezői munkásságából kiemelve az általunk is említett három budapesti protestáns templomát. A Fasori Evangélikus Gimnázium pedig épület- és templombejárást szervezett a fesztivál programjaként.

Nyitókép: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának épülete a Bécsi kapu téren. Fotó: Shutterstock/Mistervlad

A rovat további cikkei