A rendezvényre a világ öt kontinenséről érkeznek szakemberek, akik egyebek mellett az energiatakarékosság és a népi építészet kortárs építészetre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg.

Nagy Dénes, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottsága elnöke elmondta, hogy az augusztus 27-i budapesti megnyitót követően másnap a vendégek Veszprémbe utaznak és a konferencián kívül a vármegyét érintő népi építészeti szakmai úton is részt vesznek. A szervező felidézte: Magyarországon 1949-ben született a világon az elsők között olyan törvény, amely lehetővé tette, hogy ne csak egy vár vagy palota lehessen műemlék, hanem egy parasztház vagy istálló is. Ennek eredményeként hazánk igen gazdag népi műemlékekben. A népi építészet a kortárs építészet számára is fontos forrás lehet, ahogy mások mellett Kós Károly, illetve a magyar organikus iskola képviselői is bizonyították életművükkel – mutatott rá a szervező.

A résztvevők augusztus 29-én szakmai körúton vesznek részt. Ellátogatnak a Balaton-felvidékre, megállnak Taliándörögdön, a Káli-medencében, majd a Balaton-parton. Az út során a résztvevők olyan épületeket is megismerhetnek, amelyek a 2017-ben indult Népi Építészeti Program keretében újultak meg. Augusztus 30-án a konferencia Veszprémben folytatódik, vendégelőadó lesz mások mellett Adrian Green, az 1952-ben Oxfordban alapított Vernacular Architecture Group elnöke, Elaine Jackson-Retondo az 1980-ben alapított Vernacular Architecture Forum elnöke Kaliforniából, Howard Davis professzor, a Forum lapjának alapító főszerkesztője az amerikai Oregon államból, valamint Nobuo Mishima építész-professzor, a Saga Egyetem alelnöke Japánból.

A szakmai találkozóról tanulmánykötet születik angol nyelven. Az első hasonló nemzetközi népi építészeti fórumot 2012-ben tartották Budapesten, Veszprémben és Szentendrén. A jövőben háromévente szervezik meg a konferenciát.

Nyitókép: hajdúbagosi porta a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, a Skanzenben. Fotó: MTVA / Bizományosi: Oláh Tibor