5bb030e6-3b54-45ee-bd5f-4dd422186ef4.jpg

A néprajz és a tervezőgrafika találkozása a szentendrei Skanzenben

A tervezőgrafika és az etnográfia metszéspontját mutatja be a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban október 3-tól látható Örökölt invenció című tárlat, amely a Budapesti Metropolitan Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatói és oktatói, valamint a Magyar Plakát Társaság alkotóinak közös munkájából született.

5bb030e6-3b54-45ee-bd5f-4dd422186ef4.jpg
Épületek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Fotó: Mohai Balázs / MTI

A kiállítás középpontjában az otthon fogalmának vizuális megjelenítése és annak időbeli változásai, a paraszti kultúra feliratos tárgyainak üzenetei állnak. A hallgatók a Skanzen gyűjteményi tárgyainak – például falvédők, házi áldások, régi háztartási feliratok – diskurzusát vizsgálták, amelyek egykor a hétköznapok meghatározó vizuális elemei is voltak – közölte a múzeum.

Azt kutatták, hogy mit jelentenek ezek a feliratok ma, hogyan változott meg az otthonról, melegségről, biztonságról alkotott képünk, és hogyan lehet minderre kortárs grafikai eszközökkel reflektálni.

A kiállított művek egyéni, szubjektív alkotói válaszok ezekre a kérdésekre. A hallgatók grafikai plakátokat és objekteket hoztak létre, amelyek a Skanzen gyűjteményéből választott tárgyak gondolatiságát tükrözik.

A projekt egyik különleges szabálya az volt, hogy az alkotók nem használhatták a klasszikus népművészeti motívumokat. Ehelyett saját generációjuk vizuális kultúrájából merítve, kortárs vizuális nyelven, saját élményeikre és környezetükre építve fogalmazták meg alkotásaikat.

A kiállítás nemcsak vizuális élményt nyújt, hanem párbeszédre is hív. A látogatók bepillantást nyerhetnek abba, hogyan kapcsolódik össze múlt és jelen, hagyomány és design, etnográfia és vizuális művészet.

A munkák hátterében alapos néprajzi és vizuális kutatás állt. A hallgatóknak ugyanis meg kellett érteniük a választott tárgy történetét, funkcióját és jelentését, hogy valódi, mély reflexiót adhassanak rá. A tárlat tehát a kreatív gondolkodás és a tudományos kutatás találkozásának lenyomata, amely méltó módon emlékeztet arra, hogy a néprajz nem csupán a múltról, hanem jelenünkről is szól.

A kiállítás november 9-ig tekinthető meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magtárában, a múzeum nyitvatartási idejében.

Ez is érdekelheti

Vak tyúk vezet sánta kacsát a Vojtina Bábszínházban

Egy sánta kacsa és egy vak tyúk történetét mutatja be Hell Krisztina bábszínész első rendezése a debreceni Vojtina Bábszínházban. A szeptember 28-án debütált darab Ulrich Hub Sánta kacsa, vak tyúk című meséjét dolgozza fel. A produkció két nagyon szerethető, de teljesen eltérő karakter útját kíséri végig a barátságig.

Avarkával eredhetünk az avarok nyomába

Már videókon keresztül is betekintést kaphatnak a látogatók a kecskeméti Cifrapalotában látható Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén című tárlatba. Az első videóban Wilhelm Gábor régész vezeti be a kiállítás érdekességeibe a nézőket, a másikban pedig életre kel Avarka, az avar kori kislány, a tárlat múzeumpedagógiai főszereplője.

Révfülöpön várja az érdeklődőket az újabb kalandra készülő Szent Jupát

Restaurált, működőképes állapotban várja az érdeklődőket Fa Nándor és Gál József legendás vitorlás hajója a révfülöpi Cholnoky Jenő kikötőben. A hajót bárki megtekintheti, és kültéri tablókiállítás segítségével a két magyar hajós történetével is megismerkedhet. A kiállítást 700 napos rendezvénysorozat követi.