Szamosi Szabolcs: „A pályázattal többéves építkezés kezdődik”

Miért éppen vonósnégyesek számára írtak ki
ösztöndíjas pályázatot?

A magyar zenetörténet kiemelkedően sikeres műfaja a
kamarazene, vonósnégyeseink komoly sikereket értek el az elmúlt évtizedekben; a
magyar zenei géniusz maradandó nyomot hagyott általuk az egyetemes
zenetörténetben. A Végh Sándor program célja a magyar vonósnégyes-hagyomány
ápolása és fejlesztése, a műfaj széles körű integrálása a zenei életbe. Joseph
Haydn Magyarországon élt és alkotott, élete nagy részében az Esterházy család
szolgálatában; sokat tett ennek a műfajnak a létrejöttéért. A vonósnégyes-irodalom
Haydn, Mozart és Beethoven idején virágzott. A program legfontosabb
célkitűzése, hogy az említett szerzők művei ismét közönség elé kerüljenek, akárcsak
a múlt század világszerte elismert alkotója, Bartók Béla vonósnégyesei. Számos
magyar együttes épített erre az alapra, és vált világhírűvé. A hangversenyeken
manapság azonban sajnos ritkán találkozunk vonósnégyesre komponált művekkel.

A nagyközönség figyelmét felkeltik ezek az alkotások?

Általánosságban nehéz erről beszélni, ám annyi bizonyos: a nagyobb apparátusra hangszerelt, szimfonikus zenekarral előadott muzsika tapasztalataink szerint népszerűbb a közönség körében. Célunk az is, hogy a vonósnégyes-repertoárt megmutassuk és megszerettessük a fiatalabb hallgatósággal, hiszen ők a jövő koncertlátogató közönsége. Vannak bizonyos műfajok, amelyek iránt szeretnénk felkelteni a szélesebb közönség érdeklődését. Ilyen a vonósnégyes is, ezen belül akár Bartók vonósnégyesei.

Hány vonósnégyes működik Magyarországon?

Nehéz kérdés. A vonósnégyesek jelentős része szimfonikus zenekarok tagjaiból alakult, így ahol működik szimfonikus zenekar az országban, ott biztosan találunk vonósnégyest is. Nagyobb együttesek esetén olykor többféle felállás is létezik. Természetesen az is előfordul, hogy szólistákból, tanárokból állnak föl ezek a formációk. Közülük sokan csak alkalomszerűen adnak koncerteket, és ehhez igazítva kissé esetleges a repertoárjuk, a próbáik pedig nem rendszeresek. A program ösztönözni szeretné, hogy a kiválasztott együttesek építsenek átgondolt repertoárt, és rendszeresen játsszák is az azt alkotó műveket a nagyközönségnek.

Az ismert és elismert vonósnégyesek
Magyarországon miként kapcsolódhatnak be a programba?

A pályázat elsősorban nem nekik szól; őket külön megkeresi a Filharmónia Magyarország, hogy a sorozat keretében adjanak egy-egy koncertet. A koncerteken túl a kiváló vonósnégyesek tagjait mesterkurzusok, egyéni mesterórák megtartására kérjük fel a pályázaton nyertes együttesek tagjai számára. A szakmai munka felelőse, művészeti vezetője Keller András.

A nyertes pályázók egy éven át ösztöndíjat
kapnak. Milyen további lehetőségekkel és kötelezettségekkel jár ez?

A százmillió forintos ösztöndíjprogramban a nyertes vonósnégyesek egy éven keresztül havi nyolcszázezer forintos juttatásban részesülnek, és ezért koncertkötelezettséget vállalnak: fellépnek majd a Filharmónia Magyarország hangversenyein. Továbbá – mint említettem – mentorokat rendelünk melléjük, akik segítik a szakmai munkájuk továbbfejlesztését, például kurzusokkal.

Mikor indul a program?

Április végéig várjuk a vonósnégyesek jelentkezését. Néhány héten belül szakmai kuratórium bírálja el a pályázatokat, júniusban pedig indulhat a munka és a koncertsorozat.

Gondolom, ez most online koncerteket
jelent.

Eleinte talán igen, de azt reméljük, nyáron már
közönség előtt léphetnek fel a művészek.

Idén első alkalommal írták ki a
pályázatot, terveznek folytatást?

Terveink szerint ezzel a pályázattal többéves építkezés kezdődik, amely segíti majd a vonósnégyesek művészeti fejlődését és ezzel párhuzamosan a közönségigény kialakítását.

Nyitókép: Szamosi Szabolcs, forrás: Filharmónia Magyarország