Koroknai Edit kiemelte: Vera Molnar a számítógépes művészet úttörője, aki a személytelen (számító)gép használatával is képes emberközeli, az alkotó személyiségét, képzelőerejét tükröző munkákat létrehozni.

Az örökké kísérletező, fáradhatatlan Vera Molnar a machine imaginaire elvének kidolgozásával az esztétikai alapokra helyezett algoritmikus műalkotás alapjait fektette le: egy gépet definiált, amely adott szabályok szerinti programnak megfelelően működik és generál műalkotásokat. A döntés azonban itt is, mint minden alkotófolyamatban, a művészé, így az éppúgy része az alkotásnak, mint az algoritmus felépítése – magyarázta.

Süli-Zakar Szabolcs, a kiállítás kurátora felidézte: Vera Molnar sokáig csendben, érdeklődés nélkül alkotott, ötvenkét éves volt, amikor 1976-ban első egyéni tárlatát megrendezte a Politechnic of Central Londonban, geometrikus absztraktnak titulált, ám azon túlmutató munkáiból.

Vera Molnar képzőművész egyik alkotásának állapotfelmérését végzik a kicsomagolás után a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ szakemberei.

„Vera Molnar művészete ugyanis különösen unikális, eltér a kor konkrét művészei által követett fő irányoktól, vizuális gondolkodása leginkább algoritmikus: a matematika, a játékosság és a véletlen fontos szerephez jutott műveiben” – mondta a kurátor, hozzátéve: férjével, François Molnarral közösen dolgozták ki önálló rendszerüket, amely a modern tudomány és művészet szoros kapcsolatából táplálkozik, s amely sok tekintetben előre jelezte az évtized művészeti, technikai fejleményeit.    

Vera Molnar londoni egyéni tárlatát követően egyre inkább a figyelem középpontjába került, napjainkig számtalan egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Ma már a számítógépes művészet origójaként ismert, annak rendkívül nagyhatású alkotója. Úttörő szerepe a generatív művészetben, a struktúra és a véletlen összekapcsolásában, valamint esztétikai szerepének hiteles tisztázásában van – mutatott rá Süli-Zakar Szabolcs.

Hozzátette: a Modemben látható kiállítás az életmű valamennyi állomását érinti, sajátos kurátori rendezőelv szerint. „A Vera Molnar-ouvre ezúttal ugyanis a hazai magángyűjtők több évtizedes gyűjtésére és fókuszaira épít, egy olyan világhírű képzőművész munkásságát mutatva be ezer négyzetméteren, akit mára a hazai közegben is a kortársak legnagyobbjai között tartanak számon”.

Antal Péter debreceni műgyűjtő „kései, de nem elkésett” találkozásnak nevezte a Vera Molnarral és alkotásaival való kapcsolatát, aminek eredménye, hogy ma már jó néhány műve megtalálható a gyűjteményében, köztük egyedi munkák éppúgy, mint számítógépes sorozatok. Az alkotásokat további három hazai gyűjtő képei mellet szombattól láthatja majd a közönség a Modemben.

A kiállítás megnyitása után Vera Molnar és a hazai magángyűjtők címmel rendeznek kerekasztal-beszélgetést Antal Péter, Nemes Judith, Szöllősi-Nagy András, Rechnitzer János műgyűjtők és Hoffmann Miklós matematikus részvételével. A beszélgetést Süli-Zakar Szabolcs, a kiállítás kurátora vezeti – hangzott el a művek állapotfelmérésével egybekötött sajtótájékoztatón.

Fotók: MTI/Czeglédi Zsolt