Rattus norvegicus.jpg

A patkányok társas viselkedése bonyolultabb, mint eddig hittük

Az ELTE nagyszabású kutatása szerint sokkal bonyolultabb a patkányok társas viselkedése, mint azt eddig feltételeztük. A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent eredményeknek komoly hatása lehet egyes gyógyszerek, például a pszichotikumok fejlesztésére is.

A fehér egerek mellett az egyik legtöbbet használt kísérleti állat a patkányok egy fajtája, a fehér Rattus norvegicus. Ennek fő oka, hogy a patkányok biológiai tulajdonságai erős rokonságot mutatnak az emberi sejtek és szervek tulajdonságaival, génjeik közel 90 százaléka hasonló. Bár a patkányok viselkedését sokat kutatják, mind ez idáig nem végeztek hosszú távú, digitálisan automatizált módon kiértékelt, a csoportbeli és az egyéni tulajdonságokat egyaránt figyelembe vevő, azokat egymással összevető kutatást a témában.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársai, együttműködve az Etológia Tanszék munkatársával, Kubinyi Enikővel, ezt a fontos, hiánypótló kutatást végezték el és publikálták a Nature portfólióhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban. A kutatás Vicsek Tamás, a Fizikai Intézet professor emeritusa által elnyert európai, ERC Advanced Grant keretében kezdődött el, a keletkező hatalmas adatrendszer feldolgozása éveket vett igénybe. 

A kutatás egyik központi célja az volt, hogy betekintést nyerhessünk a patkánycsoportokon belül kialakuló hierarchikus erőviszonyokba.

A kísérlet során készült felvételek egy sorozata az alábbi videóban megtekinthető. Gyorsítva látható a négy kis kolónia éjszakáinak egy hete, nappal a patkányok ugyanis inaktívak, többnyire alszanak, el-, illetve összebújnak.

Az automatizált megfigyelések kiértékelése elsősorban a patkányok mozgásának elemzéséből állt, amely értékes új felismerésekhez vezetett. Az állatok mozgásából következtetni lehet a köztük levő dominancia-, illetve alárendeltségi viszonyokra, valamint az egyedeket standard viselkedési teszteknek egyenként alávetve képet kaphatunk a különféle tulajdonságaikról.

Az adatok kiértékelése során kiderült, hogy a valóság jóval bonyolultabb, mint a kutatók feltételezték. 

Egyes csoportokban számos „összetűzést” követően alakult ki a hierarchia, más csoportokban békésebben éltek egymás mellett a patkányok. Ha egy hierarchikus csoport tagjait eresztették össze egy hierarchia nélkülivel, az eredmény hol egy hierarchikus, hol egy békés csoport lett. További váratlan eredmény lett, hogy a klasszikus gyógyszer- vagy viselkedéskutatásban használt személyiség- és társas tesztek során meghatározott „személyiségjegyek” és a valós csoportokon belüli viselkedés között viszonylag kevés összefüggést lehetett kimutatni.

Mindez arra utal, hogy a patkányok társas élete, szocializálódása és annak összefüggése a személyes tulajdonságaikkal sokkal összetettebb annál, mintsem hogy azt valamilyen egyszerű mechanizmussal leírhatnánk.

Ennek az eredménynek egyik érdekes aspektusa, hogy amikor egyes pszichotikumok hatását vizsgálják állatkísérletek útján, a következtetésekkel rendkívül óvatosan kell bánni, mivel a patkánycsoportok társas viselkedése paradoxonokat rejt.

Ez is érdekelheti

Többféle ráktípus ellen is hatásos lehet a magyar kutatók fejlesztése

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében.

A kutyák a tárgyak funkcióját is meg tudják jegyezni

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte szeptember 18-án az intézmény.

A múzeum már nem az, ami évtizedekkel korábban volt

Nincs olyan, hogy valaki már mindent tud és ismer egy adott élőlénycsoporton belül.

Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják Szegeden

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával indult, mintegy 108 millió forintos költségvetésű projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket és sejttípusokat, amelyek szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.