A PIM Petőfi-tárlata csak az elmúlt nyolc évben közel félmillió látogatót vonzott. A most megújult kiállítás nemcsak kibővült, de azt is megmutatja, hogy Szendrey Júlia nem csupán feleség volt.

A mai napig fordítják

„Petőfi Sándor sokkal több, mint költő, a magyarok szemében ő a költő” – mondta Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója az október 15-én megtartott sajtóbejáráson. „A szabadság és a szerelem költője ma is jelen van életünkben: exporttermékünk, amelyet Kínától Ausztráliáig mindenütt ismernek és fordítanak a mai napig” – emelte ki. Kitért rá, hogy nemrég találták meg Petőfi verseinek az 1890-es évekből származó szlovák fordításait, amelyet a Pozsonyi Könyvvásárra újra kiadnak. Külön érdekesség, hogy hamarosan kínaiul jelennek meg Petőfi szerelmes versei.

Megtudtuk, hogy a tárlat 2023-ra, a költő születésének kétszázadik évfordulójára tovább bővül a fehéregyházi csata kutatásának eddigi részeredményeivel. „A Petőfi-emlékév reményeim szerint Kárpát-medencei kiterjesztésű lesz” – emelte ki Demeter Szilárd.

Demeter Szilárd

A kalandos élet jó múzsa volt

Kalla Zsuzsa, a „Ki vagyok én? Nem mondhatom meg… – Petőfi választásai című kiállítás kurátora szerint a megújult tárlat képes megszólítani a tizen- és huszonéveseket, akik eddig csak a tankönyvekből ismerték Petőfi nevét. A kiállításon a költő életútját világító piros foltok mutatják, amelyek nem egyenes vonalúak. „Élete zegzugos volt, tele kudarcosan végződő választással. Ilyen volt, amikor beállt közkatonának és kis híján belehalt, vagy amikor éhezve utazgatott vidéken mint vándorszínész. De ezekből is merített: a János vitéz számos jelenete, illetve a versmondást megalapozó színpadi tapasztalat ezekhez vezethető vissza” – mondta.

„Egy tizenkilencedik századi szerző az idő előrehaladtával egyre távolabb kerül. Arra teszünk kísérletet különböző módszerekkel, hogy mindenkihez közelebb hozzuk a költőt”. Kalla Zsuzsa azt is elárulta, hogy a tárlat kétnyelvű, ami nagyon jó döntés, mert számtalan külföldinek adja az első impulzust ahhoz, hogy a magyar kultúrával ismerkedjen.

„Szendrey Júlia termében elsősorban a Horváth Árpád történésszel, egyetemi professzorral kötött második házasságából szerepelnek különböző tárgyak és fotók” – mondta el Gyimesi Emese irodalomtörténész.

Gyimesi Emese és Kalla Zsuzsa

Hétköznapi rutin volt a költészet

„Ebben az időszakban érett önálló költővé, íróvá, és számos alkotása született. A Szendrey Júlia terem arra helyezi a hangsúlyt, hogy életében mekkora harmóniában volt egymással a család és az írás” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy Szendrey Júlia önálló dolgozószobával rendelkezett, ami nem volt a korra jellemző, tehát nem egy átlagos női szerepet testesített meg. „Hétköznapi rutint jelentett számára a versírás” – tudtuk meg.

Czékmány Anna, a tárlat múzeumpedagógiai szakértője szerint öltözködését tekintve Szendrey Júlia kora Lady Gagája volt. „A tárlat emberközelből igyekszik megmutatni a költőt a diákoknak” – hívta fel a figyelmet.

A megújult állandó Petőfi-tárlaton a PIM gyűjteményei is bemutatkoznak: a kézirattár kutatásai, a könyvtár muzeális gyűjteménye, a művészeti és a relikviatár műtárgyai, festményei. A kiállításon látható a Pilvax kávéházból származó eredeti márványasztal is, amelynél talán Petőfi is ült.

A kiállításon megnézhető Szendrey Júlia több versének kézirata – némely közülük háztartási feljegyzésekkel együtt született –, számos érdekes fotó a család tagjairól. Kiderül, hogy gyermekei büszkék voltak édesanyjuk írói tevékenységére, még folyóiratot is készítettek neki ajándékba. Ha mindez még nem volna elég, megtekinthető a költőnő legyezője, csengője, hajtincsei, valamint Petőfi Zoltán koporsójának kulcsa.

Fotók: Kultúra.hu/ Csákvári Zsigmond