A 2022. április 11-i rendezvényen Bobory Zoltán költő, prózaíró, a Vörösmarty Társaság elnöke, Csender Levente József Attila-díjas író, pedagógus, Hafner Zoltán irodalomtörténész, valamint Hernádi Mária irodalomtörténész beszélgetett Szmeskó Gábor irodalomtörténész moderálása mellett. Az eseményre a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Irodalmi műhely a magyar költészet napján című egész napos rendezvényének keretein belül került sor a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban.

A kerekasztal-beszélgetés fókuszában a 2021-es évforduló kapcsán Pilinszky János volt.

Szmeskó Gábor a beszélgetésen elmondta, nagyon színes emlékév van mögöttünk, majd a résztvevők és a Pilinszky életmű személyes kötődésére tért ki.

Hafner Zoltán elmondta, Pilinszky János munkásságával először 1979-ben, 14 éves korában találkozott, akkor jelent meg a népszerű költő verslemeze. „A lemezt nagyon nehezen lehetett megszerezni, mikor azonban sikerült meghallgatnom, egyszerűen letaglózott, s utána megszállottan olvastam Pilinszky írásait.”

Hernádi Mária a beszélgetésen kiemelte, szintén gimnáziumba járt, mikor először találkozott Pilinszkyvel, majd beszámolt első élményéről is: „A négysoros, rövid versekből sajnos akkor még nem értettem sok mindent.

Van, hogy nem ért semmit az ember, mégis olvassa, hiszen nagyon tetszik neki.

Így Pilinszky írásait hűségesen olvastam, lapoztam estéről estére, s egyszer csak megnyílt előttem egy kód, egy szimbólum. Attól fogva együtt éltem Pilinszky verseivel.”

Bobory Zoltán már gyermekként is nagyon gyakran találkozott Pilinszky költészetével, szerinte egy hosszan tartó ismeretség, mikor elkezdi az ember Pilinszkyt igazán szeretni, érteni és használni.

„1991-ben jöttem Magyarországra Erdélyből. Iskola után pedig a Széchényi Könyvtárba jártam felolvasni, ott töltöttem a délutánjaimat, s ott olvastam először Pilinszkyt is. Ezenkívül bakelitlemezen hallgattam Pilinszky Jánost, az a szuggesztív hang, mondhatni, az fogott meg igazán” – fejtette ki a beszélgetésen Csender Levente.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a 2021-es Pilinszky-emlékévre is kitértek. Hafner Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, fontos, hogy az emlékév nem egy központilag szervezett, motivált és előre eltervezett ünnepségsorozat volt, hanem egyszerre, párhuzamosan indultak meg a kezdeményezések, illetve a megemlékezések. A legfontosabbnak azt tartja, hogy

a legkisebb településeken is megemlékeztek Pilinszky Jánosról határon innen s túl.

Az irodalomtörténész továbbá kiemelte a Mispál Attila által készített, Csillaghálóban című interjúsorozatot, szerinte a filmsorozat az életművet tekintve leletmentés volt.

A tavalyi emlékévvel kapcsolatban Hernádi Mária is felszólalt: „Pilinszky Jánost költőként ismerjük, azonban a drámái és meséi is nagyon érdekesek, az emlékévben a műfaji sokszínűségére csodálkoztam ismét rá.”

A Pilinszky 100 – Irodalmi kerekasztal a költészet napján című rendezvényen a résztvevők arról is beszéltek, kik hathattak Pilinszky munkásságára. Hafner Zoltán elmondta, József Attila már egyértelműen kimutatható a korai verseinél, ezzel Hernádi Mária is egyetértett, majd hozzátette: „A Biblia, a szentírás szikár egyszerűsége egész pályáján meghatározó volt, nagyon hatott rá. Nem csupán a nyelvhasználatában jelenik meg, hanem a sűrítésben és a felelősségben is, csak a lényeget mondani, nem mellébeszélni, ez ugyanis az evangéliumokból eredeztethető.”

Csender Levente Pilinszky János sajátos kommunikációjával kapcsolatban elmesélte, a költő felhívott magához egyszer valakit, majd feltett egy lemezt. Egy szót sem szólt, s amikor lejárt a lemez, azt mondta: Jót beszélgettünk. Csender Levente szerint Pilinszky Jánosnak más csatornái voltak a kommunikációra, mint a beszéd.

A kerekasztal-beszélgetés a résztvevők kedvenc Pilinszky-idézetének felolvasásával zárult a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban.

Fotók: Örökség Intézet