A popkultúra környezetkárosító hatása nagyobb, mint gondolnánk: évszázadokig nyögni fogjuk

Popkult

Az ember úgy vélné, a popkultúra nyilván nem okoz akkora környezeti terhelést, mint az olajszállító tankerek, az utasszállító repülőgépek, a dízelkamionok, azaz a közlekedés, szállítmányozás vagy az acél-, a vegyipar. A helyzet ellenben az, hogy a divat, a design, a fesztiválok, a filmforgatások éppen a közlekedés, szállítmányozás, a vegyipari alapanyagok okán méretes ökológiai lábnyomot hagynak.

Festivalgoers leave at the end of the Glastonbury festival at Worthy Farm in the village of Pilton in Somerset, southwest England, on July 1, 2024. (Photo by Oli SCARFF / AFP)
Szemét az egyik színpad előtt a Glastonbury zárónapján. Fotó: Oli Scarff / AFP

Farmer vagy szomjúság

Lássuk a fő szennyezőket: tengeri hajózás, légi közlekedés, acélipar, alumínium-, betongyártás, energiaipar, közlekedés/szállítmányozás, építőipar, mezőgazdaság és persze a vegyipar. A popkulturális színtér fő veszélyforrása a divatipar. Nem pusztán a műanyag ruhadarabok, cipők, kiegészítők miatt, tudniillik az olyan ikonikus popkulturális ruhadarabok, mint a póló és a farmer alapanyaga a gyapot.

No most,egy kiló gyapotszálból készül egy póló, illetve egy farmer, ennek előállításakor tízezer liter víz fogy.

Egy embernek napjában 2,5 liter a folyadékigénye, azaz egy póló vagy farmer 11 esztendei vízmennyiséget használ fel. Évente hozzávetőlegesen hatmilliárd farmernadrág készül, leszámítva a csecsemőket és aggastyánokat, mivel több mint nyolcmilliárdan élünk a bolygón, minden évben mindenkinek lehet új farmerja, ami úgy nyolcévnyi vízmennyiségünkbe kerül per kopf.

Punkok Óbudán 1982-ben. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
Punkok Óbudán 1982-ben. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A fenntartható divat olyannyira nem új keletű, hogy a gombamód szaporodó fast fashion cégek térhódításakor, a nyolcvanas években már megjelent a fogalom. Amikor is nyilvánvalóvá lett, hogy a divatholmik zömét távol-keleti gyárakban, hajók gyomrában, a nyílt tengeren varrják gyermekmunkások. Az ezzel szemben kibontakozó slow fashion mozgalom a divat körforgásának megváltoztatását tűzte zászlajára.

Ennek szellemében fontos a környezetbarát termelés, csomagolás, az újrahasznosítás, az etikus munkakörülmények. És a környezetbarát alapanyagok, mint a biopamut, ami sem az egészségre, sem a környezetre nem káros.

Hiába az eltelt negyven esztendő, az olcsóság mérföldlépő csizmával jár a fenntarthatóság előtt. Igaz, tizenkét évvel ezelőtt megerősödött a szellemiség, amikor is 2013. április 24-én összeomlott Bangladesben a Rena Plaza ruhagyár, maga alá temetve 1134 munkást, és 2500-an súlyosan megsebesültek. Ekkorra datálódik a Fashion Revolution mozgalom.

Tervezett elavulás helyett szervizelhetőség

A zero waste, avagy hulladékmentes design alapvetése az újrahasznosítás és a tartósság. Közismert a csomagolóanyagok, PET-palackok alapanyagként történő felhasználása, de készítenek használati és dísztárgyakat természetes anyagokból. Például kukoricából, halászhálóból padlószőnyeget. A belsőépítészek gyakorta új funkciót adnak régi berendezési tárgyaknak, átfestenek régebbi bútorokat. A csomagolóanyagokat biológiailag lebomló, biopolimerekből készítik – ezek szolgálnak manapság az eldobható evőeszközök alapanyagául.

Nem oly régen a nagy gyárak körömszakadtukig tagadták, hogy termékeik a tervezett elavulás szellemében gördültek le a gyártósorról.

Az elmélet meglepően régi, az 1920-as évektől a cégek, gazdasági növekedésük érdekében, mind kevésbé tartós termékeket dobtak piacra, így biztosítva a minél korábbi cserét. Ennek ellenében készülnek a javítható háztartási gépek, használati tárgyak. Akadnak, akik örök garanciát, ingyen szervizlehetőséget, ingyen alkatrészt biztosítanak vásárlóiknak.

Tévészerelő egy Gelka-szervizben 1970-ben. Fotó: Péterffy István / Fortepan
Tévészerelő egy Gelka-szervizben 1970-ben. Fotó: Péterffy István / Fortepan

Ötszáz kukányi hulladék egy koncerten

Közlekedés, szállítmányozás, hulladék – ezzel pusztítja környezetét a pop-rock szcéna. Külföldi adat tanúsága szerint egy öttagú zenekar repülőjével fél év alatt 19 314 kiló szén-dioxidot juttatott a levegőbe, ami napi 107,3 kilogramm.

Összehasonlításképpen, a Föld leggazdagabb egy százaléka, az a 77 millió ember, aki évi 140 ezer dollárnál jobban keres – valamivel több mint 50 millió forint, vagyis havi 4 millió – tíz nap alatt elhasználta a 2025-ös globális szén-dioxid-kibocsátási keret rá jutó részét, 2100 kg (napi 210 kiló) kibocsátással. Ennek felét termeli a turnézó banda. Pontosabban termelné, ugyanis a röpcsi mellett kamionok, buszok, limuzinok viszik a szereplőket és a felszerelést a reptérről a koncert helyszínére, akkor is kipöfögnek jó adagot. 

Austrian music festival "Nova Rock 2016" in Nickelsdorf, Austria, takes place from 9 to 12 June 2016. PICTURE: festival visitors during concert of "Amon Amarth"

HERBERT P. OCZERET / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP
Koncert közönsége a Nova Rock Fesztiválon 2016-ban. Fotó: Herbert P. Oczeret / APA-PictureDesk via AFP

Aztán ott van a közönség. A rajongók sem gyalog vándorolnak a stadionokhoz, inkább autóval, motorral, busszal érkeznek. Ők azok, akik a buli végeztével százezer liternyi szemetet (szalvéta, evőeszköz, italospalack, nejlonzacskó, műanyag pohár, cigarettacsikk, sörösdoboz) hagynak hátra.

Az egyik Dózsa György úti koncert után az arra kíváncsi 200 ezer hallgató 120 ezer liter hulladékot hagyott maga után. Egy kisebb társasházi kuka, amely egy hét alatt telik meg, 240 liter. Azaz fenti bulin 500 kukányi hulladék termelődött.

A hulladékcsökkentés egyik élharcosa a Glastonbury Fesztivál, amelyet évről évre 200 ezren keresnek fel. A fesztivál mellett fenntartható koncerteket tart Billie Eilish, Harry Styles és Lorde, Adele, Taylor Swift, a The 1975, a Radiohead, a Coldplay, Pharell Williams, Miley Cyrus, Björk.

Taylor Swift Arligtonban, 2023. március 31-én. Fotó: Suzanne Cordeiro / AFP
Taylor Swift Arligtonban 2023. március 31-én. Fotó: Suzanne Cordeiro / AFP

A környezetszennyezés mellett nem mellékes a zajszennyezés. A zaj a 65 dB-nél erősebb hang, egy pop-rock koncerten 110-120 decibellel szól a zene.

Öt és fél millió kilogramm szén-dioxidot termelt a Dűne

A pop-rock iparhoz nagyon sok hasonlóságot mutat a filmgyártás mint környezetszennyező iparág, amennyiben a szállítással, utazással, hulladék formájában hagyja hátra ökológiai lábnyomát. A British Film Institute (BFI) tanulmánya szerint egy 70 millió dollár költségvetésű film (a Dűne a duplájából, a Semmelweis kevesebb mint hétmillió dollárból készült) gyártása során átlagosan 2840 tonna szén-dioxid termelődik, ami egy 15 millió négyzetméteres erdő által elnyelt mennyiséggel egyenlő. A Kamaraerdő 2 millió m²-es.

Dűne: Második rész
Dűne: Második rész
Ugyan filmje válogatja, nincs két egyforma forgatás, azonban a környezetkárosítás módja azonos. Az autók, mikrobuszok, buszok, teherautók mellett pöfögnek az áramfejlesztő dízelaggregátorok, s a forgatás végeztével marad a hulladék: ételmaradékok, műanyag evőeszközök, tányérok, poharak, vizesflakonok.

A nagy filmstúdiók igyekeznek fenntarthatósági eljárásokkal élni, ami már a forgatási helyszínek kiválasztásában megjelenik. A környezettudatosság jegyében palackos víz helyett ballonosról gondoskodnak, az aggregátorokat felváltják a helyi áramhálózatra csatlakozással, míg a cateringesek már hosszabb ideje odafigyelnek a kevésbé környezetkárosító étkészletek használatára.