Az illatok különleges szerepet játszanak életünkben: láthatatlanul hatnak ránk, érzelmeket generálnak, emlékeket idéznek fel, és gyakran meghatározzák, hogyan érzékelünk egy adott pillanatot. De vajon miért ennyire erőteljes az illatok hatása? Hiszen ha azt nézzük, hogy az érzékszerveinken át észlelt információknak csak a 3-5 százaléka érkezik az orrunkon keresztül – szemben a látás 70-80 vagy a hallás 10-15 százalékával –, akkor valójában legyinthetnénk is rá. A szaglás azonban egy különleges érzék, mert sokkal közvetlenebb kapcsolatban áll az agy érzelmekért és emlékezetért felelős részeivel, mint a látás vagy a hallás.
A szagok feldolgozása az agy limbikus rendszerében történik, így amikor egy illatot érzékelünk, az orrunk szaglóreceptorai az illatmolekulákat jelekké alakítják, amelyeket a szaglógumó továbbít az agy érzelmeket és memóriát kezelő központjaiba, az amygdalába és a hippocampusba. Ez az oka annak, hogy egy-egy illat képes azonnal előhívni egy rég elfeledett gyermekkori karácsony emlékét, vagy felidézni egy szeretett személy illatát, akivel már régen találkoztunk.
Itt jön képbe a Proust-effektus, amely Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című híres regényéből ered. Ebben a főszereplőt egy madeleine sütemény illata repíti vissza a gyermekkorába, emlékeit pedig intenzívebben éli meg, mint amikor átélte őket.
Nemcsak a finom, de a rossz szagok is ugyanolyan erős és azonnali hatást gyakorolnak az agyra, mivel az evolúció során a kellemetlen szagok gyakran veszélyekre figyelmeztettek, például mérgező anyagokra, romlott ételekre vagy fertőzésekre. Ilyenkor erőteljes fizikai reakciók is felléphetnek: undor, hányinger, émelygés, ingerlékenység. A kellemetlen szagok hatására nőhet a kortizol, azaz a stresszhormon szintje is, ami a szervezet „harcolj vagy menekülj” reakcióját indíthatja el, ami hosszabb távon krónikus stresszhez és csökkent teljesítményhez is vezethet.
Ezzel szemben a karácsonyi meleg, fűszeres illatok, mint amilyen a fahéj vagy a szegfűszeg, a legtöbb embert az ünnepi süteményekre és a forralt borra emlékeztetik, amelyek a családi együttlét és a biztonság érzését hozzák elő. A citrusos, narancsos frissesség az ünnepi készülődés pillanatait idézheti fel, míg a fenyőfa semmihez sem hasonlító, gyantás illata azonnal karácsonyi hangulatot teremt.
Az aromaterápia hatásmechanizmusa is az illatok és az agy limbikus rendszere közötti kapcsolatra épül. Bizonyos illóolajok, például a levendula, a kamilla vagy az ylang-ylang, nyugtató hatással vannak a központi idegrendszerre. A rozmaring serkenti az agyi aktivitást, javítja a memóriát és a fókuszt, míg a borsmenta vagy az eukaliptusz enyhíthetik a fejfájást, az izomfájdalmakat és az ízületi panaszokat.
Nem véletlen, hogy az illatokat az általuk kiváltott erős érzelmi és fizikai reakciók miatt már az üzleti világ is felfedezte magának. A „szagos marketing” (scent marketing) egyre elterjedtebb eszköz, amely különféle módokon segíti a vásárlói élmény fokozását és a márkaépítést. Nem újdonság, hogy pékségek azért tartják nyitva az ajtókat még a leghidegebb időben is, mert a friss kenyér vagy sütemény illata felkelti az étvágyat és becsalogatja a vásárlókat a boltba. Az autódealerek régi trükkjei közé tartozik az „újautó-illat”, amellyel könnyen félrevezethetik a potenciális vevőket. De az ingatlanosokat sem kell félteni, ők jellemzően almáspiteillattal árasztják el az eladni kívánt lakást.
Az illatok sokkal indirektebb módon is befolyásolhatják a vásárlói döntéseket. Sok pláza és üzletlánc használ illatokat, amelyek arra ösztönzik a betérőket, hogy több időt töltsenek a boltban, ami növeli a vásárlási hajlandóságot. De a nagyobb szállodaláncok is saját, egyedi illatot használnak a lobbiban és a szobákban, hogy megkülönböztessék magukat a versenytársaktól, és hogy elősegítsék a vendégekben a pozitív emlékek kialakulását.
A Covid alatt sokan élték át az átmeneti szaglásvesztést, amely hosszabb távon komoly érzelmi és pszichológiai hatással van az egyénre, hiszen ahogy a fentiekből is látszik, a szaglás fontos szerepet játszik az érzelmi kötődések és emlékek kialakításában. Ráadásul a szaglásvesztés (anosmia) láthatatlan a külvilág számára, így az attól szenvedők sokszor magukra maradnak a problémájukkal.
Az illatok és az ünnepek kapcsolata nemcsak érzelmi, hanem tudományos szempontból is különleges jelentőséggel bír. Az olyan karácsonyi illatok, mint a fahéj és a narancs, egyszerre képesek hatni az érzelmekre és az emlékekre, miközben stimulálják az agy érzelmi és memóriaközpontjait. De egyre több kutatás igazolja azt is, hogy az illatok sokkal nagyobb hatást gyakorolnak a mindennapi döntésekre, mint aminek tudatában vagyunk.
