Január 24–26. között a Mathias Corvinus Collegium szervezésében nagyszabású nemzetközi konferenciát tartottak, amelyben keretében a médiapiacról, a könyvkiadásról és a publikáció jövőjéről folytattak eszmecserét a meghívott médiaszereplők. Az esemény folytatása volt egy korábbi, 2021-ben tartott nemzetközi médiakonferenciának: akkor leginkább a média tartalmi összetevőire került a hangsúly. Most viszont egy jóval szélesebb témakört célzott meg a program.
Január 24-én az MCC Budapest Lectures sorozat részeként Ilan Greenfielddel, a Gefen Publishing House kiadó vezérigazgatójával Kalnoky Boris, az MCC Média Iskola vezetője beszélgetett a könyvkiadás helyzetéről. Január 25-én egész nap az online médiaformátumokról, médiaszabályozásról és üzleti modellekről folyt a tanácskozás, 26-án pedig a bulvársajtóról és médiagazdaságtani vonatkozásokról esett szó. Mi a legváltozatosabb témákat felvonultató január 25-i beszélgetésekre látogattunk el.
Az eseményt Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója és Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke nyitotta meg. Szalai – aki a későbbiekben részt vett az első beszélgetéspanelben – felszólalásában összefoglalta a Mathias Corvinus Collegium által szervezett, médiaiparhoz és médiaértéshez kapcsolódó események történéseit és sikereit, valamint ismertette a napirendet.
Orbán Balázs beszédében kifejtette gondolatait a média helyzetéről és relevanciájáról, illetve elmondta, fontosnak tartja azt, hogy diskurzust folytassunk a médiaműködésről. A konferencia jelentőségét arra vezette vissza, hogy – ahogyan ő fogalmazott – „a média, bár keveset beszélünk róla, de mégiscsak szuverenitási kérdés.
Az, hogy ki uralja egy adott ország médiáját, az eldönti, hogy ki uralja az adott ország gondolkodását és ezáltal eldönti, hogy ki uralja az adott országot.”
Felszólalásában kiemelte, hogy a média kérdéseit nemzetstratégiai összefüggésekben kell tárgyalni. Pozitívan értékelte azt, hogy Magyarországon jelenleg a piacon jelenlévő médiumok több mint 50 százaléka hazai tulajdonban van – szemben a 2010-ben fennállt állapottal, amikor ez az arány kevesebb mint 24 százalék volt, és amely jelenség akkoriban nagyon kiszolgáltatottá tette országunkat szerinte.
Az első panelben az online térben megjelenő új formátumokról esett szó. A beszélgetésben részt vett Sohrab Ahmari, a 2022-ben alapított Compact Magazine alapító szerkesztője, Rod Dreher, a The American Conservative lap vezető szerkesztője, Colin Morrison, a Flashes & Flames Media alapító szerkesztője. Az előbbiekben felszólaló Szalai Zoltán az MCC főigazgatójaként és a Mandiner főszerkesztőjeként volt jelen, Javier Villamor pedig a 7NN képviseletében érkezett a körbe. A beszélgetést Arany Bence, a Mindset Pszichológia alapítója moderálta. A véleménycsere fókusza viszonylag gyorsan a tartalmi elemekről a tágabb társadalmi kontextusra terjedt ki.
A média fogyasztóközönségének megváltozása és az ehhez való újságírói igazodás került előtérbe.
Ahmari szerint például nemcsak az újságírás munkafolyamatait, a tartalomelőállítás procedúráját kell megreformálnia a szeriőz lapoknak és hírszolgáltatóknak, de magát az újságírói szerepkört, a klasszikus zsurnaliszta ideológiát is újra kell gondolni. Colin az üzleti modellek átalakulásáról, a hirdetéseken alapuló pénzszerzés térnyeréséről osztott meg gondolatokat. valamint szóba került a kapuőr szerep átformálódása is. Javier Villamor utóbbihoz kapcsolódva kifejtette, hogy úgy látja: a koronavírus-járvány alatt a fact checkinggel a kapuőr jelleg éledt újjá, miközben az emberek hírközlésbe vetett bizalma folyamatosan romlott.
Dreher fontos megállapítása volt az, hogy az angolszász nyelvterületeken (de bizonyára globálisan is) olyan felfokozott a politikai helyzet, hogy az emberek jobbára már otthon sem vitatják meg a politikai kérdéseket. Ez nagyban befolyásolja azt, ahogyan a mediális térben az újságírók a közéleti kérdésekhez viszonyulnak.
Szalai szerint Magyarországon a szeriőz közéleti újságírásban magas fokú a pluralizmus: sok szélsőséges politikai vélemény kap hangot. Úgy gondolja, az olvasókra is nagy felelősség hárul abban, hogy mely médiatartalomnak adnak hitelt.
„Pusztán a kreativitás, a formátumok terén való naprakészség nem elég. Az internet berobbanása után azok a lapok maradtak fenn, amelyek minőségi információt tudtak szolgáltatni a közönségüknek” – hangzott el a második programpont elején Ylenia Swierktől, a Piano Software stratégájától. A kreatív zavar: Hogyan nyerjük meg a digitális forradalmat? című pódiumbeszélgetésen Swierk mellett a kör tagja volt George Chirita, a Román Audiovizuális Kommunikációs Egyesület igazgatója, Viv Regan, a Spiked ügyvezető szerkesztője és Vaszily Miklós, az Indamedia Csoport társtulajdonosa. Az eszmecserét Kálnoky Boris moderálta.
A panelben George Chirita filozófiai megközelítésével sajátos keretet kínált az online tér értelmezéséhez, majd hamar újra
a kapuőr szerepre terelődött a szó.
Viv Regan úgy látja: az internet valódi jelentősége abban áll, hogy a könyvnyomtatás feltalálása óta ez az első olyan kommunikációtechnológiai vívmány, amely esélyt teremtett a nyilvános közéleti diskurzusban a kapuőrök eltávolítására. Szerinte ennek a szerepkörnek ugyan korábban megvolt a jól működő funkciója, mára azonban elavult. Hangsúlyozta, hogy ő pozitívan értékeli az online újságírás térnyerését: saját tapasztalata szerint az internet jó közeget szolgáltat a különbözőségek megélésének, a demokratikus vitának, és úgy látja, támogatóik zöme azért fizet a Spiked szolgáltatásaiért, mert a párbeszéd mellett állnak – mind az előfizetők, mind a lap szerkesztői. Ez utóbbi megszólalás Vaszily Miklós felvetésére érkezett válaszul, miszerint az előfizetéses, fizetőkapus vagy épp az adományalapú finanszírozási forma – amelyek egy print változattal nem rendelkező lapnál adódhatnak –
könnyen vezethet véleménybuborékok kialakulásához.
A beszélgetés végén előkerült a mesterséges intelligencia kérdése is. Eről Ylenia Swierk azt nyilatkozta: korai volna még attól tartani, hogy az újságírók feladatait számítógépek vennék át. Véleménye szerint valódi, kreatív töltetű tartalom előállítását nem bízhatjuk gépekre. Ugyanakkor valószínűleg a médiaipar néhány automatizálható munkaterületén hasznosítható lesz ez a technológia.
A harmadik etapot a tavaly szeptemberben az EU részéről felmerült új médiaszabályozásnak szentelték a résztvevők. Kétségkívül ez volt a legforróbb téma aznap, melyhez a már előbbiekben is szereplő Georg Chirita, valamint Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Florian Nehm, az Axel Springer SE EU rovatának vezetője, Jorge Soley, az El Debate munkatársa és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója szólhattak hozzá a színpadon. A beszélgetést Rodrigo Ballester vezette.
A résztvevők többnyire egyetértettek abban, hogy a szabályozástervezetet még több ponton át kell gondolnia a szabályalkotóknak. Jorge szerint nem jól megfogalmazott elvekből indul ki a tervezett szabályozás az álhírekkel kapcsolatban, és úgy gondolja, nem biztosított az, hogy elfogulatlanul vizsgálják az előirányzott szabályok betartását az arra kijelölt szervek. Koltay szerint a tervezet nincs tekintettel a tulajdonosi autonómiára, több területen kellene döntési szabadságot hagyni a laptulajdonosoknak. A panel zárásához közeledve Jorge megjegyezte: tapasztalata szerint már pusztán az új szabályok felvetése elindított egyfajta öncenzúrát az újságírók körében.
A negyedik beszélgetésen Jacek Karnowski, a Fratria és a Sieci hetilap főszerkesztője, Kovács Tibor, a Ringier Hungary vezérigazgatója, Yair Netanyahu, politikával foglalkozó közösségimédia-influenszer, rádiós műsorvezető és Ralf Schuler a Bild berlini parlamenti irodájának volt vezető tudósítója vett részt, Gladden Pappin, az American Affairs társalapítójának moderálásával. Az üzleti modellekről tartott tanácskozás során Karnowski kifejtette, hogy a jelenlegi feladat a túlélés. Úgy gondolja, hogy nem érdemes már olyan finanszírozási módozatokban gondolkozni, amelyeknek az az alapja, hogy az olvasók fizetnek a tartalomért. Ezzel összefüggésben megfogalmazta a szeriőz újságírás fő célját is, miszerint nem az kell vezesse a médiamunkásokat, hogy minél több embert elérjenek, hanem az, hogy szempontokat nyújtsanak a világ eseményeinek értelmezéséhez.
Ebben a blokkban is jellemző volt az, hogy a résztvevők az átalakult médiakörnyezethez mérten
az újságírók szerepkörének újragondolása mellett érveltek.
Ugyanakkor Netanyahu a korábbi panelbeszélgetésekhez kapcsolódva kiemelte: az online mediális tér fő jellemzője a demokratizálódás. A tartalomsokaságban pedig kizárólag különleges, extravagáns megoldásokkal lehet kitűnni. Ezt kiegészítendő, Ralf Schuler hozzátette: minden médiaplatformhoz külön szakértelem szükséges, hogy pénzt tudjon termelni egy-egy médium a tartalomközléssel. A titok nyitja pedig az, hogy jól kell megválasztani ezeket a platformokat, a médium fő üzeneteit szem előtt tartva.
Az ötödik, egyben napzáró beszélgetés a nagy terjedelmű elemző cikkekről, esszékről szólt, és hogy ezeknek a hosszú formátumoknak vajon milyen jövőt lehet jósolni a felgyorsult világban. A kör tagja volt ezúttal Alvino-Mario Fantini, a The European Conservative főszerkesztője és kiadója, Jean Sébastien Ferjou, az Atlantico alapítója és szerkesztője, David Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója és Alexander Marguier, a Cicero főszerkesztője. A moderálásért Fischer Tibor felelt.
Bár a témára könnyen legyinthetnénk, mondván, hogy a nagy terjedelmű, részletekbe menően elemző cikkek ideje már lejárt, a résztvevők közel sem voltak ennyire borúlátók. A hétköznapi tapasztalat természetesen tőlük sem idegen. Jean Sébastien Ferjou bevallása szerint egy filmet is nehezen tud végignézni az állandó impulzusok miatt, az olvasásra szánt figyelem pedig még inkább széttöredezett az utóbbi évtizedekben. Ugyanakkor lát a longformokban potenciált. Saját lapjával egy olyan új formátumon dolgoznak, amely keresztezné a könyveket és a folyóiratokat, és amelyek szerinte alkalmasak lennének nagy terjedelmű cikkek rendszeres publikálására. A téma velejét ugyanakkor Fantini ragadta meg a legjobban, meglátása pedig akár az egész rendezvény mottója is lehetne. „Muszáj ellenállni a korszellemnek és emlékeztetni az embereket arra, hogy a politika, a filozófia, a világ történései és a társadalomban végbemenő folyamatok mennyire komplexek. És mint ilyenek, egyszerűen nem beszélhetünk felszínesen és röviden róluk.”
Nyitókép: Kovács István, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa, Jair Netanjahu izraeli kolumnista, rádiós műsorvezető, politikai influenszer, Roland Tichy, a Tichys Einblich online magazin alapítója, újságíró és Gladden Pappin, az American Affairs társalapítója, az MCC vendégoktatója, moderátor (b-j) a Mathias Corvinus Collegium (MCC) második nemzetközi médiakonferenciájának második napján, 2023. január 26-án. Fotó: MTI / Soós Lajos
