A rendszerváltás óta a legnagyobb szabású németországi magyar kiállítás nyílt meg Berlinben

A Magyar modern – Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933 (Magyar művészet Berlinben 1910–1933) című tárlat csütörtökön a Berlinische Galerie-ben, a német főváros egyik legrangosabb modern művészeti kiállítóhelyén nyílt meg.

A kiállítás mások mellett Bernáth Aurél, Ferenczy Béni, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László és Rippl-Rónai József munkáiból válogat.

Thomas Köhler, a Berlinische Galerie igazgatója a több száz vendég részvételével tartott megnyitón kiemelte, hogy Berlin fontos helyet foglal el a magyar művészet történetében, de ez a kapcsolat fordítva is érvényes, a magyar művészek is sokat adtak a német művészetnek, és a múzeum gyűjteményét is sok magyar alkotás gazdagítja.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria igazgatója elmondta: az első világháború utáni években Berlin átvette Párizs szerepét, a weimari köztársaság idején az európai modernség fővárosa lett, amely védelmet és szabadságot biztosított sok magyar alkotónak. A fotográfiától az építészeten át a festészetig egy sor területen kibontakozó magyar művészek életében Berlin többnyire rövid, néhány éves, de nagyon intenzív szakasz volt, és a nácik hatalomra jutásával véget is ért ez a Berlinnek és Budapestnek egyaránt fontos korszak.

Mindennek bemutatása régi tartozás, de a négy éve kezdett közös munkával sokrétegű és gazdag kiállítást sikerült megvalósítani – fejtette ki Baán László. Hozzátette, hogy a tárlat nem csak történeti szempontból figyelemre méltó, hiszen meglehet, hogy a XX. század húszas éveihez hasonlóan a jelenkor is olyan időszak, amelyben a jövő már elkezdődött, de a múlt még nem ért véget, és mindenki tanúja valami új, nagy fájdalmakkal és nehézségekkel kísért megszületésének.

A kiállításon bemutatott alkotások vagy Berlinben készültek, vagy szerepeltek tárlaton a német fővárosban 1910 és 1933 között.

Ezzel kapcsolatban Ralf Burmeister kurátor kiemelte, hogy a vizsgált időszak első évében, 1910-ben csaknem 200 festményt és grafikát felvonultató tárlatot rendeztek Berlinben magyar művészek, köztük a századelő legfontosabb magyar művészcsoportja, a Nyolcak több tagjának munkáiból, a húszas években pedig a magyarok alkották a domináns erőt a klasszikus modern legfontosabb kiállítóhelyei között számon tartott Sturm galéria művészeinek körében. A magyarok berlini hatását mutatja, hogy egyedül ebben a galériában 24 egyéni kiállítást rendeztek magyar alkotók munkáiból az 1921–1930-as időszakban.

A Magyar modern a festészet mellett egy sor további művészeti ágban is ábrázolja a magyarok hozzájárulását Berlin kultúrájához.

A kilenc szekcióra tagolt kiállításon fontos szerepe van például az építészetnek, és betekintést nyújt olyan, kevésbé ismert alkotók munkásságába is, mint Kaufmann Oszkár, aki nemcsak a budapesti Madách Színház, hanem több berlini mozi és színház, a többi között a Volksbühne tervezője volt.

A kiállítás 2023. február 6-ig látható. Rendezésében közreműködött a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin. Ez utóbbi számos kísérőrendezvényt is szervezett, köztük egy felolvasószínházi előadást, amelyen művészek és újságírók szövegeivel mutatják be a korabeli magyar szerzők berlini élményeit.

Nyitókép: a Magyar modern – Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933 című kiállítás a Berlinische Galerie-ben. Fotó: Pauline Ruther