260614_PALFFY_MATYAS_CSZS_.JPG

A révfülöpi kertmoziban pokrócba csavarva nézhetünk a teliholdra és az ezüsthídra

Kertmozizni jó, mert nemcsak a székek nyikorgását vagy a pop-cornos zacskók zörgését hallani, hanem a tücskök ciripelését is. Pálffy Mátyás afféle kertmozis családba született, édesapja üzemelteti például a révfülöpi kertmozit, míg Mátyás viszi a Balatonakaliban és Fövenyesen található szabadtéri filmszínházakat. Pálffy Mátyással beszélgettünk.

Vetítetek a kertmozikban „kötelező filmeket” (Macskafogó, Pogány Madonna stb.), vagy mindenki az aktualitásokra kíváncsi?

Harminc éve van benne a családunk a kertmozik világában, próbálkoztunk mi már szinte mindennel, és idén nyáron újból nekifutunk a retró filmeknek, heti egy alkalommal, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nézőket alapvetően az új filmek érdeklik.

A kertmozik mindig is premiermozik szerettek volna lenni. Még a hetvenes években számos kertmozi kapta meg a kópiákat a pesti bemutatók előtt.

Aztán volt egy olyan időszaka is a kertmoziknak, amikor jórészt utánjátszó filmszínházakként működtek. Amikor 2011-ben mindenki átállt a digitális vetítésekre, onnantól fogva nem kellett várni a kópiákra. Azt a filmet raktuk be, és akkor, amikor szerettük volna, tehát ismét hozzájutottunk a premierekhez. Valójában ez hozta el a kertmozik számára a megváltást, ezért van az, hogy néhány kertmozi fenn tudott maradni.

Mi főleg az amerikai és az európai premierfilmeket vetítjük, de heti egy-két alkalommal populárisabb európai művészfilmeket is műsorra tűzünk. És ebbe az ajánlatba fűzzük bele alkalomadtán a Csinibabát vagy éppen a Pogány Madonnát. Informálisan sokan kérik ezeket a kultuszmozikat, de amikor műsorra tűzzük, sajnos kevesen jönnek el, mert a 30-40 éves filmek mögött nincs aktuális marketing. De most is újra megpróbáljuk, megfuttatjuk a közösségi médiumokban, hogy mire lenne igazán kíváncsi a közönség. Júniusban levetítjük a 40 éves Top Gunt, majd a Brian életét is, később pedig a Vissza a jövőbe kerül műsorra. 

Mekkora kihívást jelentenek a Balaton-parti plázákban lévő multiplex filmszínházak a kertmozikra nézve?

A siófoki pláza például semmiképp sem, hiszen a mi összes mozink az északi parton van. Édesapám üzemelteti a révfülöpi kertmozit és a füredi mozit, és a kedvesemmel közösen üzemeltetjük Balatonakali és Fövenyes moziját. Nincs hatással ránk az, hogy éppen mi megy a veszprémi plázában, vagy néhány településsel odébb. Amikor szezon van, azokra számítunk elsősorban, akik helyben vannak. Figyeljük a nagyobb mozik árváltozásait, de még így is jóval azok árai alatt tudunk maradni. Miközben hozzánk izgalmasabb beülni, mint egy klimatizált, hangszigetelt terembe. A révfülöpi kertmoziban pokrócba csavarva ránézhetünk a teliholdra és az ezüsthídra, miközben mindenhol mécsesek világítanak. Ezt nem tudják a plázamozik.

Vannak a balatoni kertmozikban matinéprogramok is?

Igen, de a kertmozik nem tudnak nappal vetíteni, ezért erre az időszakra gyerekprogramokat szervezünk, bábelőadásokat, kézműves-foglalkozásokat, zenés produkciókat, például Gryllus Vilmossal vagy Rutkai Bori bandájával. De a fő profilunk a mozi.

Még a hetvenes években a kertmozikban voltak humorista fellépők, sőt rockkoncertek is…

Az esti műsorsávban filmeket szeretünk vetíteni, és az sem lenne szerencsés, ha szünnapot tartanánk, fontos ugyanis a szolgáltatásbiztonság, az, hogy tudják a nyaralók, hogy minden este számíthatnak a kertmozira. Külsős rendezvényszervezők próbálkoztak stand up comedyvel, színházi előadásokkal, de ezek valójában nem illenek a kertmozis profilba. Fontos az is, hogy megmaradjon a mozik közelében élőkkel a jó kapcsolatunk, amit hamar elrontanánk egy-egy hangos rockkoncerttel.

Vannak-e olyan kutatások, amelyek alapján megállapítható, hogy egy-egy településen lehet művészfilmeket adni, máshol pedig kizárólag a blockbusterek mennek?

Úgy látom, hogy ez nem településfüggő. Inkább arról szól, hogy a mozi üzemeltetői mit tűznek ki célul. Az elején nem voltak az art filmekre igazán nyitottak a nézők, aztán több év marketingmunka eredményeképp megszerettettük a szórakoztatóbb művészfilmeket is a közönséggel.

2026-ban milyen fejlesztésekre van szükség egy kertmoziban ahhoz, hogy megfeleljen a mai elvárásoknak? 

Alapkérdés, hogy a vetítőgépek professzionálisak legyenek. Vannak saját keverésű szúnyogriasztóink, és olyan növényeink is, amelyek szintén távol tartják a szúnyogokat.

A révfülöpi mozi fölött van tető, hogy ha jön az eső, ne verje szét a vetítést. Ezt édesapám meglépte, mi ugyanezt Akaliban és Fövenyesen nem tettük meg, mert úgy gondoljuk, hogy jobb, ha a kertmozis élmény afféle időutazás.

Mivel készültök akkor, ha esik az eső? Voltak-e extrém helyzetek, amelyekhez kapcsolódott egy-egy történet?

A nyári zivatarok elég extrémek tudnak lenni, de volt már áramkimaradás is, amikor megállt a vetítés, és olyan is előfordult, hogy a közelben vesztegelt egy bőszen dudáló vonat, mert állatok jártak a síneken.

Létezik-e iránymutatás arra nézve, hogyan kell kinéznie 2026-ban egy kertmozinak? Hangsúlyoznia kell a magyar retrót, vagy éppen az amerikai autósmozi-érzést?

Nem akarunk ilyet, pont az a jó, hogy mindegyik mozinak megvan a sajátos, egyedi hangulata. A révfülöpiben az a különleges, hogy a strandon van, az akaliban már a 2000-es évek hangulata köszön vissza, a fövenyesi afféle „füves-fás, színes székes” kertmozi. És jövőre nyílik majd egy vadonatúj kertmozi Balatonfüreden, az pedig kimondottan kortárs hangulatú mozi lesz.

Volt egy mozidigitalizációs állami program vidéki art mozikra célozva. Erre tudtak pályázni a kertmozik? Egyáltalán van olyan állami forrás, amely támogatja a kertmozikat?

A pályázatoknál mindig szempont az egész éves nyitvatartás, és az, hogy a filmeknek bizonyos százaléka kimondottan művészfilm legyen, így a kertmozik nem is kapnak semmiféle állami támogatást.

Sokáig bérelnünk kellett a kimondottan drága, de használt digitális gépeket, de a Covid idején a bérleti piac beomlott, így kénytelenek voltunk használtan megvenni őket.  

Sok multiplex mozi pop-cornnal és üdítővel hozza egyenesbe a bevételt. A balatoni kertmoziknál van például lángos vagy más „csali”?

Főleg a pop-corn és az üdítő megy nálunk is, mi még a gyerekprogramok idején aszalt biogyümölcsöt, úgynevezett csintákat is árulunk. Sokan szeretnék, ha árulnánk sört és fröccsöt, de nem szeretnénk olyan hely lenni, ahol kaphatók szeszes italok.

Mi várható a 2026-os szezonban?

Úgy néz ki, hogy erős lesz a szezon, sok remek filmmel. Nagyon várjuk a nagycsaládos nézőink miatt az animációs filmeket, lesz egy új Minyonok-epizód, lesz a Vaina élő szereplős változata, de várjuk Nolan Odüsszeiáját is. Adjuk majd a már futó Michaelt és az Ördög Pradát visel új epizódját is, és még mindig sokan követelik a Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar mozit.  

Fotók: Csákvári Zsigmond / Kultúra.hu

Ez is érdekelheti

Holnaptól Kapolcska Karácsony Jánossal és Szirtes Edina Mókussal

A kapolcsi Falumalomban és Molnárházban, a Kovácsműhely Múzeumban, az Eger-patak partján, az Iskola Múzeumban, és más helyszíneken, különleges fellépőkkel és programokkal várják az érdeklődőket a IX. Kapolcska Fesztiválra és Családművészeti kispiknikre június 28-tól 31-ig.

Forintos-Berki Judit: Nem kell hogy városok egymással versenyezzenek

Forintos-Berki Judit ipari termék- és formatervező mérnök. Családjával Balatonalmádiba költözött, ahol helytörténeti sétákat vezet, bemutatva Almádi értékeit a korai modernizmustól a szocializmus építészetéig.

Hipnopomp: Álommal határos kiállítás nyílik Szentendrén

Hipnopomp tudatállapotban az álom és az ébrenlét határán ragad az egyén: miközben a külvilág érzékelése fokozatosan felerősödik, a belső álomképek még nem oszlanak szét teljesen. A június 26-án nyíló szentendrei kiállítás darabjai hasonlóképpen az egymásba csúszó realitások bizonytalan peremvidékére invitálják a befogadót.

Hősök hajnala – történelmi táncjátékkal indul a Szegedi Szabadtéri Játékok

A történelmünk sorsfordító eseményére emlékező Hősök hajnala című táncjátékot Wunderlich József és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mutatja be július 4-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon.