Különleges helyszínek extra programokkal a Kulturális Örökség Napjain

A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok nemzetközi rendezvénysorozathoz kapcsolódó hazai programsorozat a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, valamint az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság szervezésében, célja, hogy felhívja a figyelmet az épített értékek és a kulturális sokszínűség megőrzésére, egyúttal minél szélesebb közönség számára láthatóvá tegye hazánk műemlékállományát. Ennek szellemében több mint száz fővárosi és vidéki helyszínen több száz ingyenes helytörténeti, ismeretterjesztő és családi program várja a hétvégén a látogatókat.

Néhány kiemelt helyszín

Budapesten olyan kiemelt helyszínek nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt, mint a köztársasági elnök hivatalának otthont adó budavári Sándor-palota, a Steindl Imre által tervezett Országház, a Lechner Ödön tervei alapján épült Magyar Államkincstár, illetve a Czigler Győző tervezte és máig az eredeti funkcióját betöltő Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A Sándor-palotát mindkét nap regisztráció nélkül lehet látogatni, a többi helyen vezetett épületsétákat indítanak, melynek résztvevői többek között a Szent Korona és a koronázási jelvények történetével, az egykori Postatakarékpénztár eredeti állapotában helyreállított pénztártermével, illetve a KSH épületével és könyvtárával is megismerkedhetnek.

Múzeumok – extrákkal

Több múzeumban rendhagyó, kifejezetten erre az alkalomra összeállított programmal várják a vendégeket. A Petőfi Irodalmi Múzeumban különleges épületvezetésen fedezhetjük fel a Károlyi-palota évszázadokon átívelő történetét és a Károlyi család fordulatokban gazdag sorsát. A Markó utcai Mentőpalota épületében berendezett Kresz Géza Mentőmúzeumban tárlatvezetéseket és előadásokat tartanak, de a mentéstörténeti kiállítást is megnézhetjük. A Rendőrmúzeumban a vezetett séták mellett ismeretterjesztő előadások és színes kísérőprogramok segítségével pillanthatunk bele a rendőrség munkájába, ismerkedhetünk meg a rendőrségi gépjárművekkel, fegyverekkel és védőfelszerelésekkel, kipróbálhatjuk a lézerpuska-lövészetet, a tenyérnyomatvételt, az alkoholszondát és az illuminált állapotot szimuláló „részegszemüveget”. Egy rövid időre újra látogatható lesz a Lechner Ödön tervezte és 2017 óta bezárt, felújításra váró Iparművészeti Múzeum szecessziós épülete is: szeptember 20-án tizenegy állomásos séta keretében járhatjuk be az épületet.

Fürdők és temetők

Vezetett sétákon ismerkedhetünk meg a Fiumei úti sírkert építészeti értékeivel, mauzóleumaival, árkádsorával és művészparcelláival, valamint a szomszédságában található Salgótarjáni utcai zsidó temető történetével. Érdekes látnivalónak ígérkezik a nemzetközi viszonylatban is jelentős műszaki emléknek számító Ferenc áramátalakító, amely több mint egy évszázad erősáramú egyenirányításának teljes történetét őrzi. A Széchenyi, a Rudas és a Lukács fürdőben most a hétköznapokban elzárt épületrészekkel is megismerkedhetünk. A séták során feltárul a Széchenyi fürdő európai viszonylatban is hatalmasnak számító épületkomplexuma, az 500 éves Rudas fürdőben a jellegzetesen török építészeti vonásokat vehetjük szemügyre az eredeti építésből maradt vízvezetékekkel és kőfalakkal, a Lukács fürdőben pedig a romantikus parkba és a díszes kádosztályra is betekintést nyerhetünk.

Kastélyok és templomok

A kétnapos rendezvénysorozat vidéki helyszínekben és programokban is bővelkedik. Székesfehérváron több vezetett séta mutatja be a város nevezetes épületeit az Aranybulla-emlékműtől a Bory-váron és az Árpád fürdőn át a Vörösmarty Színházig. A kastélykedvelők számára ajánlható a szabadkígyósi Wenckheim-kastély hatalmas angolparkjával és káprázatos berendezésével, a mesebeli fenyősoron keresztül megközelíthető füzérradványi Károlyi-kastély, a Linzbauer István tervei alapján épült neogótikus nádasdladányi Nádasdy-kastély, a hazai historizáló építészet egyik legimpozánsabb alkotásának számító tiszadobi Andrássy-kastély, valamint a geszti Tisza-kastély, melyben tárlatvezetések indulnak a kastély történetére és a Tisza család örökségére kíváncsi látogatók részére.

Megnyílik a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, a Szent Márton-hegyen álló Pannonhalmi Főapátság klasszicista épületegyüttese, illetve a szegedi dóm altemplomában található Szegedi Dóm Látogatóközpont, ahol számos programmal – épületvezetéssel, kulisszasétával és kupolakilátó-túrával – készülnek a szervezők. A Gödöllői-dombság lankái között várja látogatóit a máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika és kegyhely, ahol játékos tematizált vezetést is tartanak gyerekek számára, míg a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház látogatói a középkori érseki székesegyházak romkertjét tekinthetik meg.

A siroki barlangvártól a mohácsi taposómalomig

Érdekesnek ígérkezik Magyarország egyetlen „barlangvára”, a siroki vár programkínálata is, mert most nemcsak a vár, illetve annak kőzetbe vésett barlangjáratai és termei tekinthetők meg, hanem épületséták is indulnak, amelyeken a várral és a környékével kapcsolatos érdekességek, legendák is elhangzanak. A programsorozat keretében avatják fel szeptember 19-én a felújított soproni Károly kilátót. A Winkler Oszkár tervei alapján készült magaslatról csodálatos panoráma nyílik a városra és a Fertő tó vidékére, a belsejében pedig erdészeti kiállítás látható.

Mohácson várja a látogatókat a Csele-patak-parti Szent Miklós Vízi- és Taposómalom: a közel 700 éves műemlék rendhagyó esti kalandra hívja az érdeklődőket, akik zseblámpák fényével megvilágítva tekinthetik meg a malom padlásán rejtőző gyűjteményben őrzött különleges régi tárgyakat. Épületvezetések indulnak a Veszprémi Várbörtön Látogatóközpontban, melynek kapuján belépve feltárulnak a rabok mindennapjai, a betyárok történetei, a hóhérok titkai és a falak közé zárt történelem. Kitűnő választás lehet a Komáromi Klapka György Múzeum vagy a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum is, amely a magyar paraszti és mezőgazdasági technikatörténet tárgyi örökségét mutatja be.