A Somlón megtalált elképesztő mennyiségű lelet kiemelkedő darabjai láthatóak a Hónap kincse kamarakiállításon a Nemzeti Múzeumban.jpg

Kora vaskori ékszerek a hónap kincsei a Nemzeti Múzeumban

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum A hónap kincse sorozat legújabb kamaratárlata az Elit és ragyogás: kora vaskori ékszerek Somlótól Hallstattig címet viseli.

A bemutatott leleteknek nem csupán régészeti jelentősége rendkívüli, de a nagy sikerű Ragyogj! – Ékszerek ideje kiállítás témájára is reflektál. A tárlat bepillantást enged a vaskori előkelőségek lenyűgöző világába, bemutatva, hogy az ékszerek és egyéb dísztárgyak nemcsak dekorációként, hanem társadalmi státuszszimbólumként és a különböző kultúrák között kapocsként is szolgáltak.

A magyarországi régészet több mint 150 éve alatt annyi ékszer még nem került elő az egész Dunántúlon, mint a Somlón. Ennek ékes példája a 2024 júniusában előkerült késő bronzkori aranyfólia-borítású bronz nyakék – melyet a Széchényi-teremben csodálhat a közönség. A számtalan kora vaskori ékszer tükrözi azt a gazdagságot, amely a sírokból és elásott kincsekből kiolvasható, és bemutatják azokat a távolsági kapcsolatokat, amelyekkel a korszak Somlón és környékén élt előkelői – a Dunántúlon egyedülálló módon – rendelkeztek. Jelen pillanatban a Somló az egyik olyan lelőhely Magyarországon, de a Dunántúlon mindenképpen, ahonnan a kora vaskor emlékeit a legnagyobb mennyiségben ismerhették meg a szakemberek.

A Somlón talált leletek mellett a tárlat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből származó egyéb műtárgyakat is bemutat. Ezek a kora vaskori Közép-Európa különböző régióit idézik meg, melyekkel a somlói közösségek kapcsolatokat tarthattak fenn. A látogatók a tárlatban találkozhatnak a világhírű hallstatti temetőből származó leletekkel is.

A kiállított tárgyak a Kr. e. 7. és 5. század közé datálhatóak, legkiemelkedőbb darabjaik között pedig olyan különlegességek szerepelnek, mint egy  bronz csónakfibula Itáliából, amely a korszak egyik ikonikus ékszertípusa, valamint egy bronzjogar hengeres csüngőkkel Szlovéniából, amely a vaskori hatalmi szimbólumok egyik kivételes példája. Megtekinthető továbbá egy félhold alakú fibula lemezcsüngőkkel a híres hallstatti temetőből, amely az Alpok vidékének elitkultúráját tükrözi, valamint egy madáralakkal díszített fibula a Somlóról, amely különleges motívumaival tűnik ki a korszak ékszerei közül. A tárlat egyedülálló betekintést nyújt a Kárpát-medence vaskori közösségeinek ékszerkultúrájába, és megmutatja, milyen módon kapcsolódtak a korabeli Európa más elit közösségeihez.

További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Mélyrepülés, örömtánc, piactér és minifesztivál – Programajánló

Hangfoglaló Minifeszt a Turbinában, kolozsvári piactér a Hagyományok Házában, kiállítás a Mártélyi Szabadiskoláról és nemzetközi konferencia a sztyeppei régészet eredményeiről – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Január 15-én történt

Ma ünnepli nyolcvanharmadik születésnapját Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, akit többek között a 25. Színház, a Várszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház darabjaiban, illetve a Szabadság, szerelem, a Sose halunk meg, A kárókatonák még nem jöttek vissza és a Hány az óra, Vekker úr? című filmekben láthattunk. Alapítója és vezetője volt a Merlin és a szombathelyi Weöres Sándor Színháznak. Lánya, Jordán Adél színésznő a Budapesti Katona József Színház tagja.

Január 14-én történt

„A piktúra olyan, mint az alkoholista kezében az alkohol, nem könnyű lemondani róla. Aki ezt véglegesen meg tudta tenni, nem is lehetett nagy festő! Azonban a lángész is ember, akkor is remél, amikor már alig van remény” – fogalmazta az 1900. január 14-én született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Január 13-án történt

1921. január 13-án született – és 1992-ben halt meg – Csákányi László Jászai Mari-díjas színművész, aki sokoldalú jellemábrázoló tehetségét többek között a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, valamint számos játék- és tévéfilmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt, az ő hangján szólalt meg Frédi a Frédi és Béniben, Balu A dzsungel könyvében, Karak a Vukban és Döbrögi a Lúdas Matyiban. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő.