A Somlón megtalált elképesztő mennyiségű lelet kiemelkedő darabjai láthatóak a Hónap kincse kamarakiállításon a Nemzeti Múzeumban.jpg

Kora vaskori ékszerek a hónap kincsei a Nemzeti Múzeumban

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum A hónap kincse sorozat legújabb kamaratárlata az Elit és ragyogás: kora vaskori ékszerek Somlótól Hallstattig címet viseli.

A bemutatott leleteknek nem csupán régészeti jelentősége rendkívüli, de a nagy sikerű Ragyogj! – Ékszerek ideje kiállítás témájára is reflektál. A tárlat bepillantást enged a vaskori előkelőségek lenyűgöző világába, bemutatva, hogy az ékszerek és egyéb dísztárgyak nemcsak dekorációként, hanem társadalmi státuszszimbólumként és a különböző kultúrák között kapocsként is szolgáltak.

A magyarországi régészet több mint 150 éve alatt annyi ékszer még nem került elő az egész Dunántúlon, mint a Somlón. Ennek ékes példája a 2024 júniusában előkerült késő bronzkori aranyfólia-borítású bronz nyakék – melyet a Széchényi-teremben csodálhat a közönség. A számtalan kora vaskori ékszer tükrözi azt a gazdagságot, amely a sírokból és elásott kincsekből kiolvasható, és bemutatják azokat a távolsági kapcsolatokat, amelyekkel a korszak Somlón és környékén élt előkelői – a Dunántúlon egyedülálló módon – rendelkeztek. Jelen pillanatban a Somló az egyik olyan lelőhely Magyarországon, de a Dunántúlon mindenképpen, ahonnan a kora vaskor emlékeit a legnagyobb mennyiségben ismerhették meg a szakemberek.

A Somlón talált leletek mellett a tárlat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből származó egyéb műtárgyakat is bemutat. Ezek a kora vaskori Közép-Európa különböző régióit idézik meg, melyekkel a somlói közösségek kapcsolatokat tarthattak fenn. A látogatók a tárlatban találkozhatnak a világhírű hallstatti temetőből származó leletekkel is.

A kiállított tárgyak a Kr. e. 7. és 5. század közé datálhatóak, legkiemelkedőbb darabjaik között pedig olyan különlegességek szerepelnek, mint egy  bronz csónakfibula Itáliából, amely a korszak egyik ikonikus ékszertípusa, valamint egy bronzjogar hengeres csüngőkkel Szlovéniából, amely a vaskori hatalmi szimbólumok egyik kivételes példája. Megtekinthető továbbá egy félhold alakú fibula lemezcsüngőkkel a híres hallstatti temetőből, amely az Alpok vidékének elitkultúráját tükrözi, valamint egy madáralakkal díszített fibula a Somlóról, amely különleges motívumaival tűnik ki a korszak ékszerei közül. A tárlat egyedülálló betekintést nyújt a Kárpát-medence vaskori közösségeinek ékszerkultúrájába, és megmutatja, milyen módon kapcsolódtak a korabeli Európa más elit közösségeihez.

További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Február 25-én történt

„Mindenkinek meg kell fizetnie a siker árát. Ki előtte áldoz mérhetetlenül sokat, kitől utólag hajtja be a sors” – fogalmazta az 1974. február 25-én született Dobó Kata színésznő, filmrendező. A Kovács Katalin néven született művész színészi pályája előtt titkárnőként és modellként is dolgozott, majd 1997-ben A miniszter félrelép című filmben ismerte meg az ország. Később olyan produkciókban láthattuk, mint az Ámbár tanár úr, a Csak szex és más semmi és a Szabadság, szerelem, míg a Kölcsönlakás című filmet rendezőként jegyzi.

Február 24-én történt

„A rossz tanuló tudja, hogy ő szamár, és ha kilép az életbe, mindenkitől szívesen tanul. Az emberek pedig szeretik azokat, akik tanulni akarnak tőlük. Az első eminens azonban azt hiszi, ő mindenkinél okosabb; az emberek pedig tudvalevően utálják azokat, akik okosabbak akarnak lenni náluk” – fogalmazta az 1954. február 24-én elhunyt Herczeg Ferenc író, az irodalmi konzervativizmus vezéralakja, akinek nevéhez olyan művek fűződnek, mint a Fenn és lenn, Az első vihar, a Balatoni rege, az Álomország, a Lélekrablás és a Magdaléna két élete.

Február 23-án történt

„A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma” – vélte az 1943. február 23-án született Kozák András színművész.

Február 22-én történt

Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, aki 1981-ben kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és azóta a Madách Színház tagja. Színpadi szerepei mellett számos filmben és sorozatban is játszott, láthattuk többek között a Kútfejek, a Nagykarácsony, az Egy bolond százat csinál és az Egy szoknya, egy nadrág című filmekben, illetve a Linda, az Egynyári kaland és a 200 első randi című televíziós sorozatokban.