„Haydn különleges műve a szenvedés egy-egy időtlenné tágított pillanatában merül mélyre, Glazunov ismeretlen remeke már megfogalmazza a megváltás ígéretét, a zárószám, Rimszkij-Korszakov nyitánya pedig maga a fény, az ünnepi ujjongás. Az Amerikában dolgozó, de itthon is rendszeresen fellépő, kitűnő karmester közreműködésével tiszta gondolatiságú és világos dramaturgiájú hangversenyben lehet részük az ünnepre várakozóknak” – áll az esemény ajánlójában.
Joseph Haydn 1786-ban kapott felkérést a spanyolországi Cádiz temploma, az Oratorio de la Santa Cueva kanonokjától, hogy írjon művet az ottani nagypénteki szertartás számára. A Megváltónk utolsó hét szava a kereszten előbb zenekari változatban született meg, Haydn vonósnégyesre, majd zongorára dolgozta át. Alekszandr Glazunov 1894-ben, nem sokkal az általa csodált Csajkovszkij halála után komponálta emelkedett zenekari fantáziáját, így A sötétségből a fényre költői tartalmát sokan összefüggésbe hozzák e körülménnyel. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov 1887 és 1888 fordulóján írta nyitányát, amelynek eredeti címe csupán Szvetlüj Prazdnyik, vagyis fényes ünnep, ám mivel a partitúra elején két bibliai idézet áll, s a komponistától származó harmadik szöveg a húsvéti szertartásokkal kapcsolatos, továbbá a mű dallamvilága jelentős mértékben az orosz ortodox liturgiából származik, érthető a Nagy orosz húsvét címváltozat.
Az est karmestere Vajda Gergely, a magyar középgeneráció egyik legsokoldalúbb és legjobban felkészült művésze.
Fotó: Hargitay Olivér
