Második alkalommal indult útjára Erdélybe az Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja a sikeres januári alkalom után május 11–15. között ismét rendhagyó irodalomórákat, esti Szalon-beszélgetéseket szervez az olvasni szerető közönségnek Marosvásárhely, Kolozsvár és Csíkszereda városaiban.
„Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv” – az utazás mottója Kányádi Sándortól származik. E gondolat mentén szolgálja az egységes magyar nyelv és kultúra ügyét az Irodalmi Karaván road-show, ami Budapestről Háy János József Attila-díjas és Térey-ösztöndíjas íróval és Bartis Attila Marosvásárhelyen született, Térey-ösztöndíjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas íróval indult el. Az úton több helyen, így Déva váránál is megállt az irodalmi csapat, hogy felidézzék Kőmíves Kelemen legendáját. „Magos Déva várát hogy fölépittenék.”
A május 11-i, első nap Marosvásárhelyen, a Spectrum Színházban vette kezdetét.
A programsorozat nyitó irodalmi estjén Juhász Anna, Háy János és Dálnoky Csilla színművész beszélgettek többek között utazásról, az alkotás és az alkotóvá válás folyamatáról, ízlésről és személyes élményeikről.
A telt házas eseményt meghitt hangulat, barátságos légkör jellemezte, amely számos felemelő és megrázó pillanatot adott a hallgatóságnak. Mivel a Szalon-estet egy hosszú, egész napos autóút előzte meg, így nem meglepő, hogy először az utazásról, az ehhez kapcsolódó életérzésről esett szó. Háy János 1978-ban járt először Erdélyben, azóta is szinte minden évben visszalátogat, annak ellenére, hogy személyes kapcsolatok egy ideje már nem fűzik ide. Háy felidézte az egykori Trianon-csillagtúrákat, amiket rendszerint barátaival járt be, és beszélt arról, hogy az utazás akkor igazán inspiráló, ha nem a fogyasztói élményhajszolásról szól. „Van anyag és szellem a világban, amelyek mindig vetélkednek egymással. Látszólag az anyag áll győzelemre, de a szellem sosem fog veszíteni, még ha így is látszik néha” – mondta Háy, aki szerint a megvásárolható javak előnyben részesítésével sosem lehet megtapasztalni a valódi feloldódást.
A beszélgetésben számos Háy János-kötet fókuszba került, elsőként A cégvezető című regény, melynek első változata mindössze három nap alatt készült el. Szó esett alkotói folyamatról, az író-olvasó találkozók szerepéről és a szerzők megszólíthatóságának fontosságáról. Az író véleménye szerint
manapaság minden olyan törekvést katalizálni kell, amely az önálló gondolkodást segíti, az íróknak pedig kiemelt szerepük van ebben.
Az írás és az íróvá válás folyamatáról Háy János a Napra
jutni kötet kapcsán több személyes élményét is elmesélte, azt például, hogy
édesanyjával mennyire máshogy emlékeztek vissza ugyanazokra a régi
történetekre. Az esten volt múltidézés: emlékek, tárgyak, élmények, illatok
irodalmi műbe épülése, és a meghitt hangulatban a gyermekkor felidézése
könnyeket is csalt a szerző szemébe, aztán pár perccel később már egy emberként
nevetett fel a közönség a szerző első verselési kísérletein. „Barátok
legyetek ily összeszőtt szálak” – hangzik az első Háy-sor a költő-író
tízéves korából.
Fontos része volt az irodalmi estnek, amikor Dálnoky Csilla színművész a Háy János Házasságon innen és túl című kötetében található A halottember című műből olvasott fel, melyből önálló előadása is készült néhány évvel ezelőtt. Maga a mű Bérczes László szerint Háy János életművének egyik csúcspontja, központban egy tragédiával. A történet egy édesanyáról szól, aki gyermekét egyedül neveli, mert férje a fronton harcol már hosszú ideje. Majd jön két levél. Az egyikben maga az édesapa ír családjának, míg a másik a halálhírét hozza.
Dálnoky Csilla megosztotta a közönséggel a színdarab születésének körülményeit, és azt, hogy a monodráma műfaji nehézségei mellett a szövegtanulás is kihívást jelentett számára, ugyanis A halottember természetes, könnyed nyelvezetét éppen ezen jellemzői miatt nehéz elsajátítani. Az előadást a Csíki Játékszínben lehet megtekinteni.
Juhász Anna a kulturális tevekénységből származó felelősségtudatról is kérdezte vendégeit, többek között Háy János Kik vagytok Ti? című, szubjektív irodalomtörténeti művéből kiindulva, amely megalkotásában a szerző azt vizsgálta, hogy ő alkotótársként, késői kollégaként mit tud hozzátenni költőtársai gondolataihoz. Háy János az írók által teremtett és a befogadó által hozott világok találkozásában látja a katarzist, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ne akarjon olvasóinak megfelelni:
„Mint író, nem figyelhetek az olvasóra, egy dologra figyelhetek csak, a mű tárgyára. Minden más korrupció, és én nem szeretnék belemenni semmiféle korrupciós ügybe.”
Az Irodalmi Karaván második napján, május 12-én Marosvásárhelyen rendhagyó irodalomórákkal, este 19 órakor a Spectrum Színházban Bartis Attila és Bogdán Zsolt előadásával folytatódik az utazás.
Fotók: PKÜ/Bach Máté
