A szerb sljivovica és a szlovén méhészet is felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára

A párizsi székhelyű szervezet a szilvaalapú párlat hagyományos elkészítési módjának tudását, valamint a fogyasztásához kapcsolódó társadalmi gyakorlatot, annak kultúráját sorolta a listára, nem magát a terméket, hiszen az UNESCO a megőrzendő hagyományokat ismeri el.

A szerbiai kulturális minisztérium 2021-ben ajánlotta felvételre a sljivovicát az UNESCO világörökségi listájára. Az illetékes minisztérium szerint a világörökségi listán való hely „láthatóbbá” teszi nemcsak az egyes termékeket, hanem az azokhoz kapcsolódó hagyományokat, ebben az esetben a szilva termesztését, tradicionális elkészítési módját, főzését, lepárlását, tárolását, valamint a fogyasztási szokásokat.

A szilvapálinka nemcsak Szerbia, hanem az egész térség ismert itala, ám Szerbiában nemzeti italnak is tartják;

jellegzetes sárga színe, amelyet a tölgyfahordóban való tárolás miatt kap, megkülönbözteti más országok pálinkáitól. A sljivovica minden háztartásban jelen van, ünnepségek, keresztelők, esküvők, temetések alkalmával pedig kihagyhatatlan a fogyasztása, sokak szerint a lázat és a megfázást is gyógyítja.

A Szerbiában termett szilva mintegy 70 százalékából (400–500 ezer tonnából) készül sljivovica. Lesz belőle gyenge, 5–10 százalékos párlat, amelyet sumadijai teának hívnak. Ennek a főzetnek semmi köze a teához, télen melegen, cukorral, forralt borhoz hasonlóan fogyasztják. Készül emellett belőle erősebb párlat is, amelynek erőssége régiónként változik, és 40-től 70 százalékos alkoholtartalma is lehet.  

A sljivovicát pálinkáspohárból vagy kifejezetten a nemzeti ital fogyasztására alkalmas kis üvegből, fityókból isszák.

Az UNESCO szellemi világörökségi listájára évente csaknem száz új jelölt kerül fel hosszú pályázati folyamat után, amelyeknek először a nemzeti örökségi nyilvántartása kell bekerülniük, majd az adott ország kormánya mutathatja be őket az UNESCO illetékes bizottságának.

A szellemi világörökségi lista már több mint 130 ország mintegy 600 hagyományát tartalmazza. Szerbiából eddig a családi szlava (ünnepség), a kóló, a hagyományos szerb hangszerrel, a guzlicával kísért ének, valamint a zlakusai fazekasság került fel a listára.

„A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.

A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét.

A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok.

A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.

Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű „a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. „Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.

Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte.

A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.

Nyitókép: szerb népviseletbe öltözött férfiak koccintanak Belgrádban. Fotó: Shutterstock/Mia Matic