Farkas Róbert, a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmesterének koncepciója szerint az új évadban az általa dirigált hangversenyek műsorainak középpontjában a szerelem áll. A zenetörténet nagy klasszikusainak műveiben olyan valóságos és képzeletbeli szerelmespárok történeteivel találkozhat a közönség, amelyek mindenki által ismertek, ugyanakkor mindig öröm újra átélni az általuk kínált zenei élményt.
Az érzelmekkel teli évad első, Sírig tartó szerelem címet viselő hangversenye 2023. szeptember 21-én lesz a Zeneakadémián, amelynek vendégszólistája Sümegi Eszter szoprán, aki 30 évvel ezelőtt kezdte rendkívül sikeres operaénekesi pályafutását, és 20 éve annak, hogy első önálló hanglemeze a MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködésével megjelent.
A hangverseny Richard Wagner Siegfried-idill című művével indul, amelyben a Siegfried című opera témáit dolgozta fel a zeneszerző. A mű érdekessége, hogy alkotóját Liszt Ferenchez köti, hiszen Wagner felesége Liszt leánya, Cosima volt. 1870-ben Liszt Cosima fiúgyermekkel ajándékozta meg Wagnert, akit az apa kedvenc operahőse nyomán Siegfriednek neveztek el. Wagner egy kis zeneművel, afféle szerenáddal akart kedveskedni feleségének.
Richard Strauss az élete végéhez közeledve komponált Négy utolsó énekében a zeneszerző legmélyebb, legőszintébb gondolatai szólalnak meg: felrémlik a boldog szerelem, a fáradtság, az élet mint vándorút és a szeretet, amely az élet végén az egyetlen valódi értéket jelenti. Strauss csodálatos dalait ez alkalommal Sümegi Eszter szoprán előadásában hallhatja a közönség.
A 20. századi orosz zene egyik legeredetibb és legtehetségesebb alakja, Szergej Prokofjev Rómeó és Júlia című, egész estét betöltő táncjátékát a leningrádi Kirov Színház balettegyüttese számára szerezte Shakespeare tragédiája nyomán. A balett tételeiből összeállított két zenekari szvit nem követi programzene-szerűen a cselekményt, hatásuk inkább a különböző karakterű tánctételek váltakozásában rejlik. A hangversenyen válogatást hallhatunk a két szvit varázslatos zenéjéből.
Camille Saint-Saëns, a romantika korának egyik legnagyobb francia zeneszerzőjének egyetlen operájában, a Sámson és Delilában a reménytelen szerelem, a vágy és az árulás jelenik meg. A kor francia operajátszásának kihagyhatatlan velejárója volt a balett, ennek megfelelően a Sámson és Delilában is van egy nagy táncjelenet, a Bacchanália, amelynek fékevesztett tombolását nagyszerűen ábrázolja a jelenet zenéje, amely a hangverseny zárószámaként hallható.
A 2023. szeptember 21-i hangverseny a Lukács Miklós-bérlet első előadása, amelyre a szabad helyek függvényében szólójegyek vásárolhatók a MÁV Szimfonikus Zenekar weboldalán.
Nyitóképen a MÁV Szimfonikus Zenekar. Fotó: Felvégi Andrea
