Talán kissé naivan hangzik a kérdés, de miért van szükség a szerzői jogok védelmére?
A szerzői jogi védelem célja a szellemi alkotás védelmének más formáihoz hasonlóan az, hogy jutalmazza a szerzőt, pontosabban az alkotói tevékenységét azáltal, hogy kizárólagos jogot biztosít számára az alkotás felhasználására és hasznosítására.
Hogyan és mikor alkalmazható ez a jogi védelem?
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illetik meg a szerzői jogok, a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége. Ez nem mindig egyszerű kérdés, vagy azért, mert a művek, például egy szoftver, alkalmazás összetettek, több önálló részből állnak, vagy mert az alkotás hosszú folyamat, és a végleges mű több változat létrehozásán keresztül jön létre.
A szerzőt megilleti a mű nyilvánosságra hozatalához való jog, vagyis ő dönt arról, hogy mikor tekinti véglegesnek a művét. Ez részben kezeli azt a kérdést, hogy az alkotási folyamat mikor zárul le. Mivel a művek sok esetben megrendelésre készülnek, a felek közötti szerződés fontos szabályokat tartalmaz vagy kellene tartalmaznia. Általában meghatározza például az elkészült műre vonatkozó átadási rendet.
Milyen típusú szellemi termékek részesülnek jogvédelemben, és milyenek nem?
Szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi törvény 16 alkotástípust nevesít, de a szerzői jogi védelem általános, nincsen speciális alkotástípushoz kötve. Minden olyan műre kiterjed, amely a szerző szellemi tevékenységének egyéni, eredeti jellege folytán jön létre.
A szerzői jogi törvény olyan alkotásokat is megemlít, amelyekre nem terjed ki a szerzői jogi oltalom. Ilyenek a jogszabályok és más államigazgatási rendelkezések, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények, ügyiratok és hasonló rendelkezések. Nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre sem. Ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet sem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek, ahogy a folklórhoz tartozó művek, például a tradicionális népi alkotások, de még az interneten terjedő mémek sem.
Ki és hogyan állapíthatja meg a törvénysértő magatartást? Hova fordulhat például egy költő, ha a versét ellopják?
A szerzői jogok megsértése esetén elsősorban a bíróság jár el, és az alkotó kérheti a jogai védelmét. A digitális világban a jogsértések jelentős részét az online térben követik el, ahol a szerzőt más jogok is megilletik. Ilyen például, hogy a jogsértő tartalmat tároló weboldalnak a felszólítást követően kötelessége eltávolítani, de szinte valamennyi közösségi oldalnak irányelvei és szabályai vannak jogsértések esetére, és a szerző kérése esetén ezekkel szemben hatékonyan fellépnek.
Mitől függ a jogsértés mértéke, és miként büntetik a szerzői jogok megsértőit?
A szerzői jogok megsértésének nincsenek különböző súlyossági fokai. Jogsértés esetén a gazdagodás megtérítésére jogosult a szerző, az pedig általában azt az összeget jelenti, amelyet a jogsértőnek kellett volna fizetnie abban az esetben, ha a felek erről megállapodnak.
A szerzőnek számos egyéb követelése is lehet a jogsértővel szemben: kérheti például a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a cselekmények abbahagyását és a jogsértőnek a további jogsértéstől való eltiltását, vagy azt, hogy a jogsértő nyilatkozatot tegyen közzé a jogsértésről, ami önmagában is nagy veszteség lehet a számára. A sértett a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéshez kapcsolódó dolgok lefoglalását és azok megsemmisítését is követelheti, ahogy kártérítést és sérelemdíjat is. A szerzői jogok megsértése súlyos esetekben bűncselekmény is lehet.
A szerzői jog milyen időtávra biztosítja a művek védettségét?
Egész életében megilleti az alkotót, és a halálától számított hetven éven át is fennáll.
Ez a jogvédelem nemcsak a kulturális értékeket védi, hanem a munkahelyeket, vállalkozásokat, sőt a befektetéseket is. Ezt hogyan kell érteni?
A szerzői jog egyik célja az, hogy a szerzőnek a hasznosításra való kizárólagos joga biztosításával ösztönözze irodalmi, tudományos és művészeti alkotások létrehozását. A szerzői jogok személyhez fűződő és vagyoni jogokból állnak. Ez utóbbiak jogosultja, adott esetben a tulajdonosa is lehet gazdasági társaság. Ez azért fontos, mert bizonyos alkotástípusok csak nagy befektetés árán hozhatók létre, amelyhez a tőkét csak gazdasági társaságok tudják biztosítani. A szerzői jog lehetővé teszi, hogy az ilyen alkotások haszonélvezője a társaság legyen, és a befektetése ezáltal megtérüljön.
Továbbfejleszthető-e ez a jogintézmény?
A jogterület a gyakorlat révén folyamatosan fejlődik, de átfogó módosítások is történnek. Legutóbb az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve volt ilyen, és a digitális piacon megjelent új hasznosítási formákkal kapcsolatban vezetett be új szabályokat.
A mesterséges intelligenciának lehetnek-e szerzői jogai?
A válasz erre határozottan az, hogy nem. A szerzői jog az alkotót illeti meg, aki a jelenlegi jogrendszerünk alapján kizárólag ember lehet. Mielőtt a mesterséges intelligencia szerzői jogával kezdünk foglalkozni, más jogfilozófiai kérdéseket kell végiggondolnunk, például azt, hogy lehet-e a mesterséges intelligencia jogi személy, vagyis hogy a gazdasági társaságokhoz hasonlóan szeretnénk-e, indokolt-e akként elismerni. Ha szerzői joggal ruháznánk fel, az kötelezettségeket is jelentene a számára, és ezek közé tartozna a birtoklással kapcsolatos helytállási kötelezettség is, amelyhez vagyon és az annak tárolására szolgáló bankszámla nyitása szükséges stb. Ez a kérdés nem ragadható ki a nagyobb kontextusból. Ebbe az irányba jelenleg egyetlen ország sem szeretne nyitni, de nem kizárt, hogy ez változik majd.
A mesterséges intelligencia és szerzői jog kérdésével itt foglalkoztunk részletesen.
Fotó (illusztráció): Science Photo Library via AFP / AWO / Mopic
