Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt,
amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső
végtagjai voltak.
A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méter, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak 60 centiméteresek voltak.
A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák esetében is rövidebb mellső végtagok alakultak ki. A kutatók szerint a három dinoszauruszcsaládnál is megfigyelhető végtagrövidülési „trend” konvergens evolúciós folyamat volt, vagyis amelynek során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetesség alakult ki.
A tudósok szerint az apró mellső végtagok azért alakulhattak ki, mert előnyt jelentettek a túlélésben. „Meggyőződésem, hogy az aránylag apró karoknak volt valamilyen funkciójuk” – idézi Juan Canale, a tanulmány vezető szerzője szavait a BBC hírportálja. Mint hozzátette: a dinoszaurusznak a csontváza alapján nagyon erős mellizmai lehettek, és a karjának is erős izmai voltak.
A mellső végtagok a szaporodásban játszhattak szerepet, párzás
közben megtartották a nőstényt, illetve segítséget jelenthettek a felállásban,
ha az állat elesett – mutatott rá Juan Canale.
Peter Makovicky, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a
dinoszaurusz karjai a koponyája hosszának felét tették ki, így nem tudta elérni
velük a száját. A tudós magyarázata szerint a nagy ragadozó feje töltötte be
azokat a funkciókat is, amelyeket a kisebb fajoknál a karok.
A négytonnás Meraxes gigas a feltételezések szerint mintegy 90-100 millió évvel ezelőtt barangolt a Földön.
Nyitókép: Carlos Papolio fantáziarajza a Meraxes gigasról. Forrás: AFP/University of Minnesota
