A középkori Cambridge társadalmi egyenlőtlenségeinek nyomait viselik magukon az egykori lakók csontjai – állapították meg brit kutatók, akik a város történelmi központjának három különböző temetkezési helyszínén feltárt több száz emberi maradványt elemeztek.
Cambridge-i Egyetem szakemberei a 10. és 14. századok között élt 314 ember földi maradványait vizsgálták meg.
A kutatók minden egyes csonttörést és -repedést feljegyeztek, hogy pontos képet kapjanak az egykori városlakók által elszenvedett szerencsétlenségekről, munkabalesetekről vagy erőszakról.
A vizsgált csontok három helyszínről származnak: egy munkásoknak fenntartott temetőből, egy gyengéket és elesetteket befogadó „kórház” sírkertjéből, valamint egy Ágoston-rendi kolostor területéről, ahol a klérus tagjai mellett vagyonos adományozókat is elföldeltek.
A röntgenvizsgálatok a munkások 44 százalékánál, a
kolostornál eltemetett emberek 32 százalékánál és a kórháznál elföldeltek 27
százalékánál mutattak ki csonttörést. Mindhárom helyszínen jóval gyakoribbak
voltak a törések a férfiaktól származó maradványok (40 százalék), mint a nőktől
származók esetében (26 százalék).
A középkori Cambridge munkásai nehéz kétkezi munkákat végezhettek. A városban például kőművesként, patkolókovácsként dolgoztak, a városon kívül pedig reggeltől estig a földeken voltak, vagy jószágokat gondoztak.
A „legextrémebb"
sérülést mégis egy szerzetesnél azonosították a kutatók. A férfinak mindkét
combcsontján törés futott végig, ami alapján a szakemberek úgy vélik, hogy egy
súlyos szekérbaleset áldozata lehetett.
Egy idősebb nő maradványai, amelyeket a munkások temetőjében tártak fel, egész életen át tartó családon belüli bántalmazásról árulkodnak.
Nyxitókép forrása: Cambridge University
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
