Hogyan jött létre a Te!Feszt?
Lassan három éve dolgozom a Terézvárosban az Eötvös10 igazgatójaként. Van itt nekünk egy csodálatos Andrássy utunk, és minden, ami kultúra a kerületben hozzáférhető: irodalom, klasszikus zene, színházak, tánc, balett, opera. Számomra evidens volt, hogy itt összművészeti fesztivált kell létrehozni. Budapest legtöbb színháza, a pesti Broadway is a Terézvárosban található: az Operettszínház, a Radnóti, az Operaház, a Zeneakadémia, a Thália, a Bábszínház, a Játékszín, a Kolibri. Emellett a képzőművészettől az irodalmon át a kávéházi kultúráig nagyon sok minden köthető a VI. kerülethez. Nehéz két és fél napba belesűríteni ezeknek az intézményeknek a küldetését, de egy-egy szeletet be tudunk mutatni belőle. Nagy öröm, hogy mára már nemcsak a kerület, hanem a főváros színházai is részt vesznek a fesztiválon: az Örkény Színház, a Vígszínház és a független színházak, köztük az Átrium és Pintér Béla társulata is állandó vendégnek számít nálunk.
Az első fesztivált két évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány után rendeztük meg. Abban az időszakban a nézők csak online nézhettek színházi előadásokat, a színészek pedig nem kaptak semmilyen visszajelzést, ezért nekik is nagy igényük volt arra, hogy találkozzanak a közönséggel, és ez a szabadban történjen. Ezért döntöttünk úgy, hogy az összes színházat meghívjuk.
Milyen visszajelzést kaptatok az eddigi Te!Fesztekről?
Nagyon jó személyes kapcsolatom van a terézvárosi kulturális intézményekkel: az első hívó szóra jönnek hozzánk, és mára már természetesnek mondható, hogy részt vesznek a fesztiválon, ami önmagáért beszél. Rengeteg gyereknek szerez örömet, amikor a bábszínházból a színészek kihozzák a bábokat, és a kedvenc mesehőseikkel testközelből is találkozhatnak! Két éve az Örkény verssátrának is óriási sikere volt, a Vígszínház művészei pedig minden évben dedikálnak a sátrukban. A Te!Feszt fellépői annak is örülnek, hogy egymással találkozhatnak, a közönségtől pedig élőben kaphatnak visszajelzést. Az eredmény gazdasági szempontból, a jegyeladási adatok alapján is egyértelmű.
Idén változott a helyszín…
Eddig Terézváros szívében, az Andrássy úton, a Kodály körönd közelében, idén viszont az atlétikai világbajnokság hét végi maratonfutása miatt kivételesen a Podmaniczky utcában rendezzük meg a fesztivált.
Ki tudsz-e emelni néhány programot az idei kínálatból?
Nem szeretnék bizonyos programokat kiemelni, számomra mindegyik ugyanolyan kedves. Nagyon fontos, hogy nálunk nullától százéves korig mindenki találhat olyan színpadi és kísérő programot, amiért érdemes kilátogatnia a fesztiválra. Nagy büszkeség, hogy a MÁV Szimfonikusok teljes zenekara fellép a nagyszínpadon. Péntek este Honeybeast-koncert lesz, szombaton Neoton, vasárnap pedig a Midlife Crisis a Bonbonnal. Ezeken kívül majd minden olyan színház bemutatkozik, amelynek van zenés produkciója. Terézváros szinte összes civil szervezete jelen lesz, és ők is hoznak programokat, így próbáljuk segíteni-támogatni őket. Például az SOS gyermekfalvak munkatársai nevelőszülőket toboroznak majd, és kint lesz az Igazgyöngy Alapítvány boltja is.
Van személyes kötődésed Terézvároshoz?
Kinek nincs? A Budapesten élőknek biztosan van. Nekem talán egy picit több is: a nagyszüleim, édesapám szülei ugyan a VII. kerületben, a Csengery utcában éltek, de mindig a Hunyadi téri piacon vásároltunk a nagymamámmal. Néhány évig a Derkovits Gyula általános iskolába jártam, ahol az elmúlt években napközis tábort szerveztünk terézvárosi gyerekeknek. Rengeteg szállal kötődöm Terézvároshoz, gyermekkorom jelentős részét azon a környéken töltöttem, és persze a kerület összes színházában is sokszor megfordultam.
A kultúra iránti erős elhivatottságodat otthonról hozod?
A kultúrához való kötődésemet természetesen otthonról hozom, sok mindent a szüleimtől örököltem. Maximalista ember vagyok, nagy energiával tudok dolgozni, és szerencsére soha nem volt még olyan munkám, ami csak munka volt: mindet szerelemből csináltam. A színház igazgatása és a fesztiválszervezés is olyan folyamat, amiből nincs kiszállás, ha egyszer belekerült az ember. Nincs munkaidő, hétvége, reggel vagy este: ez a munka folyamatos jelenlétet igényel, és azt hiszem, erre én alkalmas vagyok. Nagy örömmel tölt el, amikor a rendezvényeken vagy a Hunyadi téren a törzsnézőinkkel találkozom, és mosolyogva előre köszönnek. Rendkívül jó érzés, hogy az előző munkahelyemről – ami magánszínház volt – néhány néző velem jött, és az, hogy figyelemmel kísérik a munkáimat. A közönség, a nézők, a kultúrafogyasztók visszajelzése mindennél fontosabb! Ezt a munkát nagyon lehet szeretni.
Mi az eddigi legkedvesebb élményed a Te!Fesztről?
A Te!Feszt olyan nekem, mint a gyereknek a karácsony: nagyon izgalmas már az előkészület is, rendkívül hosszúnak tűnik a rá való várakozás, és az a legnagyobb boldogság, amikor megnyitjuk, együtt vagyunk, és mindenki örül. Az elnevezésén sokat rágódtam, a kollégáim is jobbnál jobb ötletekkel álltak elő, de az első perctől Te!Feszt volt a munkaneve. A Te hívószó, és persze Terézváros rövidítve. A fesztiválnak én vagyok a kereszt- és a szülőanyja, és az anyáknak a gyerekükkel kapcsolatban egyetlen jó története nem nagyon szokott lenni, csak nagyon sok!
A Te!Feszt részletes programja itt olvasható.
Nyitóképen Gálvölgyi Dorka az Eötvös10 igazgatója, a Te!Feszt főszervezője.
