Kollarz_Kossuth_Cegléden_1848.jpg

A tetoválás is retorikai téma a 26. Kossuth-szónokversenyen

Az idei Kossuth-szónokverseny résztvevői a nemek, generációk, szakmai csoportok közötti törésvonalakat idézik fel, és lehetőséget keresnek az ellentétek áthidalására. A szervezők 16 és 30 év közötti versenyzők jelentkezését várják.

2025. november 15-én, a magyar nyelv napjához közel a Nemzeti Színház ad otthont a 26. Kossuth-szónokversenynek. Az egy online és két jelenléti fordulóból álló versenyre olyan fiatalok jelentkezését várják, akik érzékenyek a társadalmi kapcsolódások megtalálására.

A reformkor 200. évfordulója jegyében az online fordulóra október 12-éig lehet nevezni olyan egyperces videókkal, amelyekben a versenyzők a fenntartható turizmus szükségességéről, a soft skillek és a szakmai tudás szerepéről, a tetoválásoknak a személyiségünkre tett hatásáról vagy éppen a Z generáció jövőképéről fejtik ki a gondolataikat. A döntőbe kerülő jelöltek november 15-én szónoklásban és vitafordulóban, értékes pénzjutalmakért és különdíjakért mérkőzhetnek meg. A zsűri neves szakemberekből (színművészekből, egyetemi oktatókból, jogászokból) áll. A verseny előtt adják át -- a magyar nyelv napjához kapcsolódva -- a 2025. évi Magyartanárdíjat is.

A negyedszázados Kossuth-szónokversenyt Adamikné Jászó Anna professzor asszony indította el 1999-ben az ELTE-ről azzal a céllal, hogy az egyetemi hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése és a retorikai tudás nagyobb hangsúlyt kapjon a közéletben. 2022-ben a verseny teljesen megújult: a retorikai képességek közé a közösségi médiás megszólalásokat is a profilba emelték a szervezők. 2025-ben az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara a Bolyai Műhely Alapítvánnyal, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoporttal, valamint a Nemzeti Színházzal közösen szervezi az eseményt.

Részletek és versenykiírás itt érhető el.

Ez is érdekelheti

Hadifogságba esett, börtönben ült és segédmunkásként is dolgozott a finom irónia nagymestere

Száz éve, 1926. január 26-án született Mensáros László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, aki nemcsak feledhetetlen színpadi alakításaival és filmjeivel, hanem versmondásával és önálló estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.

Hírmozaik – január 24.

Zajlik a Pajtaszínházi Szemle, novemberben debütál Dobó Kata új filmje - hírösszefoglalónk.

Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett

Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.

Mécs Károly alakításait huszáros tartás, sugárzó intellektus és elegancia jellemezte

Kilencven éve, 1936. január 10-én született Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze, aki mintegy 150 darabban lépett színpadra, és olyan emlékezetes filmekben játszott, mint A kőszívű ember fiai, a Két emelet boldogság vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival.