Az elmúlt negyedszázadban megtöbbszöröződött a magyar nyelven sugárzó tévéadók száma, mégis gyakran érezhetik úgy a nézők, hogy csupa olyan műsorral találkoznak, amelyet már láttak – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából. Hiába bővült a csatornakínálat, az új műsorok megjelenése nem követte ezt a gyarapodást. Az NMHH a két vezető csatornacsalád, a TV2- és az RTL-csoport 26 adójának programkínálatát vette górcső alá egy 2021-es, valamint egy idei műsorhét vizsgálatával.
Újrahasznosítás a reklámidőért
A hazai televízióadók száma a kétezres évek második felétől kezdett meredeken növekedni, emiatt a nézőközönség figyelme is egyre inkább megoszlott közöttük. Az új helyzetre válaszul, vezető pozíciójuk megőrzése érdekében a legnépszerűbb csatornaszolgáltatók tematikus mellékcsatornákat alapítottak – ezekkel szélesebb közönséget érhettek el, és jelentősen növelték az eladható reklámidejüket is. Produkcióik előállítási költségei azonban nem csökkentek számottevően, miközben csatornáik terjesztési kiadásai megugrottak, így egyre meghatározóbbá váltak a tévéadóik kínálatában a műsorismétlések. A tanulmány szerint a folyamat elősegítette az új, friss tartalmakat kínáló szereplők, például az online streamingszolgáltatók előretörését is, illetve a fiatalok elfordulását a televíziózástól.
Mellékcsatornáik ennél is rosszabbul teljesítettek, átlagosan feleennyi újdonságot kínáltak a nézőiknek. A fő csatornákra nem voltak jellemzőek az egy héten belüli ismétlések, leánycsatornáikon azonban naponta hat-hét órában találkozhattak az érdeklődők újfent az előző napi kínálattal – amelyet aztán a hétvégén ismét megnézhettek. Mindeközben egyértelműen kimutatható a premierprogramok nézővonzó hatása: a friss műsorok jellemzően ötször magasabb nézettséget értek el a teljes népesség körében, mint a korábban már leadott produkciók.
„Az általunk vizsgált 26 televízió összesített műsoridejének közel kétharmada ismétlésekből építkezett (65 százalék), de ha ehhez hozzászámítjuk a huszonhat százaléknyi, reklámozásra és műsorbeharangozókra fordított időt is, az eredmény még inkább kiábrándító.
A kisebb családtagok repertoárja viszont többnyire már korábban bemutatott tartalmakból verbuválódott” – írja a tanulmány.
A kutatás azt is vizsgálta, mennyire korosak a megismételt műsorszámok. Minél idősebb egy alkotás, annál nagyobb az esély arra, hogy a néző már látta korábban. 2021-ben a műsoridő kétharmadát 2017 előtt készült művek tették ki, és csupán tizenöt százalékát a vizsgálati évben készített produkciók. Az idei évre a műsorkínálat még inkább elöregedett, közel hetven százalék volt öt évnél régebbi, és csak kilenc százalék a vizsgálat évében született alkotások aránya.
A Mónika show az RTL főnixmadara
„Az RTL-csoportnál a műsoridő közel 97 százalékában ismétléssel (69,0 százalék) és olyan műsornak nem számító tartalmakkal találkozhattak a nézők, mint hirdetések, programismertetések és egyéb, rövid műsorszegmensek (például korhatárra történő utalás, siketek és nagyothallók számára szóló tájékoztatás) (27,8 százalék).
Bár az anyacsatornák közül a TV2-re kevésbé volt jellemző az újrajátszás (38,5 százalék), ami a napi kilenc és fél órát sem érte el, mégis, a közel hétórányi egyéb tartalommal a befogadók nem sok újdonsághoz juthattak” – szögezi le a kutatás szerzője.
Az újrajátszott műsorok tizenöt százaléka több adón is megjelent. Elsősorban az amerikai romantikus és akciósorozatokat ismételték előszeretettel a televíziók, így például a Szívek szállodája 2024-ben három helyen is futott (RTL, Cool TV és Sorozatklub), ahogy a New York-i és Miami helyszínelők is. A 2021-es és 2024-es eredményeket összevetve az is látható, hogy a csatornák gyakran mindkét évben műsoron tartották ugyanazokat a filmeket, sorozatokat vagy szórakoztató műsorokat, akár azonos évadokkal. Ez a fajta ismétlés kétharmadrészt a hazai produkciókat jellemezte, így például mindkét évben újranézhettük A mi kis falunk és a Barátok közt epizódjait, a Mónika show-t és az Éjjel-nappal Budapestet is.
