Mátis Viktor, Magyarország ankarai nagykövete megnyitó beszédében felidézte, hogy a török-magyar kapcsolatok különösen a Török Köztársaság korai időszakában nagyon jók voltak, és azon dolgoznak, hogy napjainkban is ugyanarra a szintre emeljék azokat. Az ankarai nagykövet jelezte: a két ország 2024-ben közös kulturális évet rendez, amelynek előkészítését már meg is kezdték.
A kiállításon felsorakoztatott munkák közül az egyik legjelentősebb Vágó Józsefé volt, aki 1937-ben indult a harmadik, és egyben jelenlegi nemzetgyűlés tervpályázatán.
Kovács Máté Gergő építészmérnök, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy bár a parlament nem a magyar tervező elképzelései alapján valósult meg, mégis volt magyar vonatkozása, mert a kivitelezés irányításán a nagyváradi születésű Hillinger Ferenc is dolgozott.
Kovács Máté Gergő érdekességként hozzátette: Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója ankarai síremlékének, az Anitkabirnak a tervpályázatán az egyik zsűritag szintén magyar volt, Weichinger Károly építész, a Budapesti Műszaki Egyetem egykori professzora.
A magyar építészek tervei között szerepelt még az isztambuli Karaköy városrész nemzetközi hajóállomásának közönségforgalmi épülete, továbbá egy templom, egy szálloda, egy apartman- és irodaház, illetve egy családi ház is.
A tárlat a magyar munkákon túl 20. századi török építészek budapesti terveit is bemutatja, összehasonlításba helyezi a magyar terveket a kor német-török építészeti kapcsolataival, valamint rövid betekintést nyújt az 1960-tól napjainkig tartó periódus törökországi magyar alkotásaiba is. Mindezen felül a kiállítás animáció útján segít életre kelteni a terveket, valamint lehetőséget ad arra is, hogy a látogatók szavazzanak az általuk preferált munkára.
A tárlat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, az Isztambuli Magyar Intézet, az isztambuli Yildiz Műszaki Egyetem, valamint a Török Építészeti Kutatóközpont együttműködésével jött létre. A kiállítást a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány és a Tungsram szponzorálta. A bemutatott anyagot magyarországi, törökországi, olaszországi és németországi archívumokból, továbbá az érintett építészek még élő családtagjaival folytatott beszélgetésekből állították össze.
A tárlat február 25-ig ingyenesen látható a török fővárosban.
Képek forrása: az Isztambuli Magyar Intézet Facebook oldala
