A toronyháztól a gigantikus emlékművön át a szputnyikmegfigyelőig

Képző

A városlakók identitását is erősen meghatározzák településük épületei. Szombathely sem kivétel ez alól: a „tizennégy emeletes”, „az emlékmű” vagy a sportház említésére mindenki rögtön be tudja azonosítani a helyszínt. A vasi megyeszékhely nevezetes modern épületeit vesszük sorra.

Heckenast János: 1945 – felszabadulási emlékmű
Heckenast János: 1945 – felszabadulási emlékmű

A magasházak építése az emberiség minden korszakában az innováció, a hatalom jelképe volt, a bibliai Bábel tornyától a középkori katedrálisokon át a mai toronyházakig. Az 1970-es években a vidéki Magyarországon is elindult a versengés e téren: az egyik első ilyen épület a szombathelyi tizennégy emeletes volt. Terveit a fővárosi LAKÓTERV építésze, Medvedt László készítette. Az ötvennyolc méteres ház messze kimagaslott a város addig csupán ötemeletes épületei közül. Szintenként hat lakást alakítottak ki, összesen nyolcvannégyet. A földszinten a legendás Fészek eszpresszó és egy könyvesbolt kapott helyet, a tetőteraszon pedig bár nyílt, amely azonban nem sokáig fogadhatta vendégeit. A városi legenda szerint azért kellett bezárni, mert remek kilátása nem csupán a Kőszegi-hegyekre, hanem a szovjet laktanya gépjárműparkjára is nyílt. Az épületet nemrég felújították, dicséretes módon ügyelve továbbra is egységes megjelenésére. A hazánkban igen népszerű erkélybeépítéseket mellőzték.

A tizennégy emeletes ház
A tizennégy emeletes ház

Magyarország legmagasabb szobra, a huszonkilenc méter magas szombathelyi felszabadulási emlékmű az Emlékmű-dombon található. Mivel a városban korábban nem volt a szocialista rendszerhez köthető monumentális emlékmű, a felszabadulás huszonötödik évfordulójának közeledtével pályázatot írtak ki egy méltó műalkotásra. A pályázaton csak Vas megyei építészek, művészek vehettek részt. A zsűri első díjat nem osztott ki, azonban Heckenast János építész két terve is második helyezést ért el. A kettőt összegyúrva alakították ki az országban egyedüliként még mindig az eredeti helyén, a város feletti dombon magasodó, két zászlót formáló emlékművet. Az egykor világító 1945-ös felirat és az egyik zászlóra felhelyezett vörös csillag már lekerült a lenyűgöző s voltaképpen rendkívül izgalmas és látványos pártállami emlékről. Építésekor a Vas Megyei Építőipari Vállalat összes állványát egyszerre használták a helyszínen, és folyamatosan huszonöt-harminc kőműves dolgozott rajta. Ennek eredményeként 1970. április 4-én az előtte elterülő dísztérrel együtt fel tudták avatni. A monumentalitásában is könnyed és játékos alkotás a rendszerváltásig a város címerében is szerepelt.

1945. március 4-én az amerikai légierő súlyos bombatámadást intézett Szombathely ellen. Ekkoriban a Budapestről elmenekült Szálasi-kormány több minisztériuma is a vasi megyeszékhely jelentősebb épületeiben: a Megyeházán, a Püspöki Palotában és a városházán székelt. Találat érte az 1883-ban átadott, Hauszmann Alajos-féle városházát is. Hauszmann egy színháztermet is magában foglaló neobarokk palotát tervezett, amely jól illeszkedett a közelben álló, Szily János püspök és Hefele Menyhért építész által megálmodott barokk egyházi épületegyütteshez. A színháztermet 1907-ben műszaki problémák miatt be kellett zárni, a ház pedig emeletráépítést kapott a húszas években.

A légicsapás nem semmisítette meg az épületet, teljes déli oldala és a főhomlokzat épen maradt, a város mégis a lebontását választotta. Ezután Széll Ödön Kőszegi utcai palotájában működött a városi apparátus, de egy új városháza felépítése folyamatosan napirenden volt. 1970-ben választották ki a pályázatra beküldött tervek közül Horváth Lászlóét, de az építkezés csupán 1976-ban kezdődhetett meg. Hét évbe telt, mire elkészült, mert nem mindig jutott rá a város költségvetéséből. A lebegő kockának csúfolt hivatal a város főterének sarkában áll – szerencsés elhelyezkedésének köszönhető, hogy magasságával nem nyomja agyon a város barokk főterét.

A városháza
A szombathelyi városháza

A belváros szívében található a Savaria mozi, amely hatalmas méretével, dobozszerű megjelenésével, a köré épített árkádos üzletsorral Szombathely modern arculatát erősíti. Eredetileg fehér Zsolnay-pirogránit felületén a vörösrézből formázott S betű  ̶  a Savaria városnév kezdőbetűje  ̶  óriás műalkotásként teszi manapság is mozgalmassá a homlokzatot. A házat 1969-ben tervezte Mátis Lajos, a belsőépítészet Sellyei Gábor nevéhez fűződik. 2003-ban kezdték felújítani az épületet, amely így már a jelenkor műszaki kihívásainak is eleget tud tenni. Az ikonikus S betűtől szerencsére nem váltak meg.

A Savaria mozi
A szombathelyi Savaria mozi

Ugyancsak Mátis Lajos tervei alapján épült fel a Szombathelyi Képtár, amely a város szülötte, Derkovits Gyula művészetének kívánt méltó helyszínt biztosítani. A jelentős mértékben városi közadakozásból létrejött kulturális intézmény szó szerint római romokra épült: az ókori Isis-szentély és környékének ásatási helyszíne felett, lábakon állva, erkélyéről remek kilátással emlékezik Savaria dicső múltjára. Aulája az egyik legszebben megtervezett modern múzeumi tér hazánkban. Fakorlátos csigalépcsője, egyedi bútorai az 1985-ös átadás óta ugyan megkoptak már, de még így is Sellyei Gábor belsőépítész eleganciát árasztó elképzelését dicsérik. Az emeleti rész a térelválasztó panelek könnyed mozgathatóságának köszönhetően szinte bármilyen kiállítótér kialakítására alkalmas. Bár gépészete, megjelenése sajnos erősen elhasználódott, az épületet még így is a kortárs művészetek fellegváraként tartják számon.

A Szombathelyi Képtár
A Szombathelyi Képtár

Mivel Szombathelyen sem színház, sem sportcsarnok nem volt, már az 1960-as évek elején felmerült egy több mindenre alkalmas (német nyelvterületen Stadthalle néven ismert) rendezvényterem megépítésének ötlete. Vas megye szülötte, Károlyi Antal – egy időben a város főépítésze – tervezte meg a művelődési és sportházat. Magyarországon elsőként itt épült ilyen vegyes funkciójú, nagy befogadóképességű terem, kézilabdapálya-méretű küzdőtérrel. A lépcsős lelátón hatszázan foglalhattak helyet, de színpad is készült zenekari árokkal. 1966-tól itt rendezik a Savaria Nemzetközi Táncversenyt. Évekig szurkoltak a helyiek a nemzetközi női röplabdatornákon, emellett koncertek, színházi előadások népszerű helyszínévé is vált az 1963. augusztus 20-án átadott intézmény. 2015-ben újult meg a sportház – ahogy a helyiek emlegetik – megálmodójának fia, Károlyi István tervei alapján. Jelenleg AGORA Savaria Kulturális és Médiaközpont Nonprofit Kft. az elnevezése.

Az AGORA Savaria Kulturális és Médiaközpont, régebben művelődési és sportház
Az AGORA Savaria Kulturális és Médiaközpont, régebben művelődési és sportház

Károlyi Antal, akinek az ötlete alapján építették ki a közeli Bükk termálfürdőit is, lakótelepet is tervezett a vasi megyeszékhelyre, de ugyancsak az ő és Ligeti Gabriella tervei alapján épült fel a zeneiskola, amelyet 1975-ben kötöttek össze a mellette álló zsinagógában kialakított hangversenyteremmel.

A Bartók Béla Hangversenyterem az egykori zsinagógában
A szombathelyi Bartók Terem az egykori zsinagógában

Dicséretes, hogy az 1881-ben, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján megépült, romantikus stílusú, mór jegyeket is magán viselő gyönyörű zsinagóga külseje teljes egészében megmaradt. 1968-ban vásárolta meg az épületet a város a szombathelyi zsidó hitközségtől, és a belső tér teljes átalakításával hozták benne létre Szombathely remek akusztikájú hangversenytermét.

A szombathelyi Gothard Obszervatórium. Fotó: Bődey János / Index
A szombathelyi Gothard Obszervatórium. Fotó: Bődey János / Index

Szombathely talán legizgalmasabb modern épülete egy eldugott kertben található – az utcáról nem is látszik. Az 1968-ban épült szputnyikmegfigyelő állomás sok kelet-európai társához hasonlóan a szovjet kémműholdak diadalmas útját volt hivatott követni. Zalotay Elemér extravagáns épülete azonban annyira nem tetszett az ideológusoknak, hogy az építész az átadás után – nem először – tiltólistára került. Az épület látványos, de teljes mértékben funkcionalista is. Vastag falai a műszerek pontos működése és a hőingadozás kiküszöbölése érdekében születtek. A T elemeken keresztül lehet a teleszkópokat mozgatni, a kupolás csillagvizsgáló csak később épült meg, de szerepelt már az eredeti terveken is. Ez az épület tekinthető az 1973-ban Svájcba emigrált építészzseni kevés magyarországi alkotása közül az egyetlennek, „melynek tervezése során kipróbálhattam néhány megoldásomat” – vallotta róla Zalotay.