A három alapító tag, a húsz éve együtt dolgozó Szabó Réka, Szász Dániel és Gőz István a társulat történetét meséli el és kínálja fel egy közösségi élmény létrehozására. Cél a saját – szűkebb és tágabb – helyzet értelmezése.

Hogyan érdemes folytatni a munkát, amikor a csapat tünetegyüttese egyben az ország tünetegyüttese is?

„Nem a Tünet Együttes sorsa érdekes elsősorban, hanem az a folyamat, mely ennek a kis csapatnak a történetén keresztül magunkról, a hazánkról, értékeinkről, cselekvési és választási lehetőségeinkről jól kitapinthatóvá válik” – fogalmazott Szabó Réka.

Az előadás újragondolásához, aktualizálásához sajnos bőven lett muníció az elmúlt években. „Az elmúlt évek drasztikus változásokat hoztak mindannyiunk életében, és a jelen teljesen más dilemmák elé állít, mint a három évvel ezelőtti korszak. Úgy éreztem, ennek mindenképp bele kell kerülnie a mostani előadásba” – mesélte Szabó Réka a produkció felújítása kapcsán.

A „függetlenek” 2009-ben, húsz évvel a rendszerváltás után, az akkor megszületett színházi törvénynek köszönhetően végre úgy érezhették, hogy a színházi szakma részévé váltak, hogy aztán nem egészen másfél év múlva újra száműzetésbe és folyamatos bizonytalanságba kerüljenek vissza. „Hány színházi szakma van ma Magyarországon? Vajon amikor egy néző elmegy az Örkénybe, illetve elmegy egy Pintér Béla- vagy Hodworks-előadásra, ugyanúgy művészetet néz-e? Tudja-e, hogy mi van a háttérben, hogyan működik az egyik és a másik, és mi ennek az oka? Szükség van-e ránk? Kell-e kockázatvállaló, kutató, felfedező színház és tánc? Az Örkény Színház válasza egyértelmű igen, a függetlenekért való kiállása, szolidaritása, számtalanszor segítséget nyújtó keze példaértékű és eléggé szokatlan ebben az országban” – áll a Tünet Együttes közleményében.

Az előadás október 18-án és november 23-án várja a nézőket.

Fotók: Bokor Krisztián