Tandori Dezső rajzaiból, idézeteiből álló, rendhagyó tárlat nyílt szeptember 5-én a Virág Benedek Házban. A kiállítás méltó emlékezés a géniuszra, a megnyitón szép számmal összegyűlt közönség pedig alátámasztja: olyan művész ment el idén februárban, aki nélkül a 20. és 21. századi magyar irodalom nehezen értelmezhető.

Még kevés idő telt el ahhoz, hogy pontosan meghatározhassuk a Tandori Dezső után maradt életmű nagyságát, de az már most tudható, hogy súlyos és nagy kiterjedésű anyagról van szó, ami megkerülhetetlen, megmérhetetlen. Versek, prózai alkotások, esszék, tanulmányok, és akkor még nem beszéltünk az önmagában is hatalmas műfordítói munkásságáról.

A városjáró, az ittmaradó – In memoriam Tandori Dezső című kiállításon az alkotó egy-egy fényképe is megtekinthető, a rajzok, idézetek mellett ezek teszik még személyesebbé a tárlatot. Weöres Sándorral szólva, Tandori ezen a tárlaton hiányával van jelen. Elköltözött a Földről, hogy végleg beköltözzön a munkáiba. „Nem egészen csendet és magányt kérünk. Elnézést kérünk” – olvassuk a falon, és az jut eszünkbe, Tandorit kérünk, még, ebből az életműből semmi nem elég. Ez a minden.

„Jelenség volt Tandori. Zseni. Irodalmi tünemény, vagy annál is több” – mondta a megnyitón dr. Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere. „Játszott. Mindennel. Mesterien játszott a szavakkal, a vonalakkal, magával az élettel. Hálás ember lehetett, értékelte a barátságokat” – emelte ki. Szerinte Tandori Dezső mindenkivel megtalálta a közös emberi hangot. „Az őszinte értékekben hitt, ezeket kereste. Szerette ezt a helyet, Budapestet, ahol élt. Azt kereste, fürkészte, ami lényeges, ami az ő lelkében visszhangzik, amit meg lehet köszönni” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy Tandori tudott szeretni. „Úgy képzelem, hogy lelkesedni tudó ember volt.”

Györe Balázs József Attila-díjas író, költő szerint elképzelhetetlen, hogyan tudta Tandori létrehozni ezt az egyedülálló életművet. „Ottlik bevette rögtön a 400-szor 100-as váltóba, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János közé” – mondta. „Csodagyerek volt? Tulajdonképpen igen. Életművét úgy alkotta meg, hogy tudta, minden szó foglalt. Csoda volt, de köztünk járt, a Földön. Mindent, amit ránk hagyott, védetté kell tenni” – hangsúlyozta.

A megnyitón a Kaláka Együttes adott elő egy-egy Tandori-verset.

A tárlat keddtől szombatig 14 órától 18 óráig látogatható a Virág Benedek Házban.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond