A feltételezettnél is rosszabb állapotban van a világhírű bayeux-i faliszőnyeg, a román kori textilművészet legjelentősebb emléke.

Szakértők 24 204 foltot, 16 445 redőt, 30 szakadást és 9646 lyukat fedeztek fel a XI. századi hímzett kárpiton, amelyen a tervezett felújítás előtt alapos állapotfelmérést végeztek. A hetven méter hosszú műalkotásnak főleg az első méterei törékenyek – ismertette a vizsgálat eredményét a francia kulturális minisztérium.

A 2024-ben kezdődő restaurálás befejeztéig a textília nem lesz szállítható állapotban. Ez azt jelenti, hogy az Anglia normann meghódítását bemutató faliszőnyeget nem lehet kölcsönadni 2022-ben Nagy-Britanniának, miként azt Emmanuel Macron francia elnök ígérte a briteknek.

A szőnyeg állapotfelmérésre való elszállításához ötven emberre volt szükség.

Ráadásul a restaurálást 2024–2026-ra tervezik, arra az időre, amikor a bayeux-i kárpitmúzeum zárva lesz felújítás és átépítés miatt.

Macron elnök egy 2018-as találkozón ígérte meg Theresa May akkori brit miniszterelnöknek, hogy kölcsönadják Nagy-Britanniának a faliszőnyeget, amely az 1066-os normann hódítást mutatja be 58 képben.

A híres kárpit eddig csak kétszer hagyta el a normandiai Bayeux várost: először Napóleon vitette Párizsba, majd egy másik alkalommal a német megszállók elől rejtették el máshol.

A felújítást tavaly jelentették be. Azt közölték, hogy a restaurálás során portalanítják a csaknem ezeréves kárpitot, kijavítják a hibáit, az évszázadok alatt bekövetkezett szerkezeti változások közül azonban meghagyják azokat, amelyek a szőnyeg történetét tükrözik, és stabilizálva nem fenyegetnek a műalkotás állagának további romlásával.

A már 1840 óta műemléki védelem alatt álló, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint

a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén,

nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo – Vilmos féltestvére – megbízásából. Gyapjúfonallal, öt szín nyolc árnyalatával hímezték ki száröltéssel és lapos hímzéssel.

 A 68,38 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.

Nyitókép forrása: Wikipédia