A verbunk napja a Kárpát-medencében

Egyéb

A Hagyományok Háza első alkalommal rendezi meg június 12-én a verbunk napját. A rendezvényen Kapuvártól Székelyudvarhelyig, Felvidéktől Sárközig több száz táncos egy időben táncolja a különböző tájegységek verbunktáncait.

Hagyományteremtő céllal rendezi meg a Hagyományok Háza június 12-én a verbunk napját, az eseménnyel a Kárpát-medencei néptánchagyomány sokszínűségére és formagazdagságára szeretnék felhívni a figyelmet. A XVIII. századtól kezdve a katonák verbuválása táncos-zenés mulatság volt, hagyományosan ezeken az alkalmakon táncolták a verbunkot, amely

később a parasztság táncéletében önálló, gazdag motívumkincsű, virtuóz férfitánccá vált, és nemzeti társastáncunk, a csárdás kialakulásában is szerepet játszott.

A két emblematikus tánc 2018-ban az UNESCO szellemi kulturálisörökség-listájára is felkerült. Az ország különböző vidékein eltérő formában alakultak a verbunktáncok, különböző változatai terjedtek el a teljesen kötött formáktól a félig kötött, félig improvizatív táncalkotásig, az egyéni előadástól a körtáncon át a csoportos formákig.  

A Kárpát-medence egyes tájegységeinek verbunkját öt különböző helyszínen mutatják be, a rendezvényt öt tájegység táncosainak egyidejű produkciója teszi különlegessé.

A kisalföldi táncanyagot Kapuváron, a kelet-nyugati palócság és Sárköz hagyományát a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival és zenekarával Budapesten jelenítik meg. Bodrogköz és Szatmár táncait Nyíregyházán mutatják be, a Felvidék keleti és nyugati verbunkjait egybegyűjtve a felvidéki Komáromban adják elő, Székelyudvarhely az erdélyi anyagot bemutatva kapcsolódik a programhoz június 12-én. 

Európában a nemzeti táncok a XVIII–XIX. század folyamán alakultak ki. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb táncéletből ekkorra már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepet kaptak. A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatív előadás a verbunkban élt tovább.

„A verbunk napján egy XVIII. században kialakult tánctípust mutatunk meg a nézőknek” – részletezi a programot Babinecz Sándor, az intézmény néptánc-szakelőadója. „Napjainkban, ha megkérdezik egy átlag magyar embertől, milyen hagyományos magyar táncot ismer, akkor először a csárdást jelöli meg, aztán talán a verbunk jöhet szóba. Az utóbbit kívánjuk megismertetni a nagyközönséggel és egyúttal a szakmával is, hiszen egy nagyon színes táncról beszélhetünk.” 

A rendezvény a májusi, pünkösdi időszakhoz kapcsolódik, mivel a nyugati verbunktáncaink a pünkösdi időszakban jellemző legényavatás szokásához is szervesen kötődtek.

További információ ezen az oldalon található.

Fotó: Dusa Gábor