A világ első csángó társasjátékával gyarapodott a Néprajzi Múzeum

A moldvai csángómagyarok hagyományosan évente egyszer hallgathatnak magyar nyelvű misét, Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én Kácsikán. E jeles naphoz kapcsolódóan adta át a 15 éve alapított Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület a 11 éve készült társasjátékának utolsó bontatlan példányát a Néprajzi Múzeumnak.

A Néprajzi Múzeum gyűjteménye az elmúlt 150 évben is jelentős moldvai anyaggal gazdagodott. A most befogadott társasjáték viszont máshogy különleges. Ezúttal nem a csángómagyarok hagyományos népi kultúrájának reprezentatív darabja érkezik az intézménybe, hanem egy olyan tárgy, amely arról az önkéntes közösségi munkáról tanúskodik, amely az elmúlt évtizedekben országhatároktól függetlenül a moldvai magyarság kultúrájának megőrzését, megismertetését tűzte ki célul. 

A világ első csángó társasjátéka, a Naputánjáró (napraforgó) Lakatos Demeter, az első jelentős csángó költő születésének 100. évfordulójára, 2011. november elejére készült el Iancu Laura költő és néprajzkutató tudományos közreműködésével, Albert Zoltán Máté ötletére és megalkotásával – önkéntes munkában, sokak segítségével. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel közös kiadásukban megjelent játék rendkívül sikeresnek bizonyult, hamarosan, 2012 februárjában utánnyomásra is szükség volt. A játékot nemcsak magánszemélyek vásárolták meg, hanem a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által működtetett iskolai helyszínekre 2-2 példány éppúgy került, mint számos hazai iskolába. 

A Naputánjárót 3-6 fő (vagy csoport) játszhatja. Az önálló részvétel 12 éves kortól ajánlott, de segítséggel kisebbek is játszhatják. A játékosok a keménytábla stilizált moldvai térképén bebarangolhatják Csángóföld központi részét. Útközben 100 könnyű, 100 nehéz kérdés segítségével ismereteket szerezhetnek a moldvai csángómagyar szavakról és kifejezésekről, valamint különböző témakörökből. A társast izgalmasabbá teszi két negatív és egy pozitív szereplő a csángó hiedelemvilágból. A készítők célja, hogy a moldvai csángómagyar gyerekek, felnőttek és az őket szeretők és érdeklődők minél jobban megismerhessék Csángóföld játékban szereplő településeit, az ott élők kulturális örökségét.

A Naputánjáró iskolai oktatás keretében tanári segédeszközként is használható. 

A moldvai magyarok kiemelt pillanata minden évben augusztus 15., Boldogasszony napja. Hosszú ideje évente csak ezen a napon van az egyetlen, hivatalosan engedélyezett magyar nyelvű szentmise Kácsikán, amelyet éveken át a csángók nagy apostola, Jáki Sándor Teodóz, OSB atya celebrált haláláig. Bár az utóbbi időben történtek pozitív változások, de a mai napig nem tudnak falvaikban rendszeresen anyanyelvükön imádkozni Moldvában.

A Néprajzi Múzeum gyűjteményei, a tárgyak, fényképek, kéziratok által
hordozott tudás számos ponton kapcsolódik a társasjátékban feldolgozott
területhez, illetve történeti-néprajzi és nyelvészeti kérdésekhez. A játék
„terepének” felrajzolt települések szinte mindegyike, egy-egy dallam vagy
szőttes erejéig megjelenik a gyűjteményben Pusztinától Szabófalváig,
Jászvásártól Külsőrekecsinig. 

Ez azért is kiemelkedő, mert a néprajzi gyűjtés feltételei hosszú ideig nem voltak kedvezők. A kezdeti néprajzi kutatások elsősorban a Kárpát-medence népi kultúrájának dokumentálására irányultak, de a trianoni békeszerződés megkötése után ez is ellehetetlenült. Hiába nőtt fokozatosan a csángómagyarok iránti érdeklődés, a rendszerváltásig a gyűjtemény csak közvetett módszerekkel tudott gyarapodni, többek között a Magyarországra telepített moldvai és bukovinai magyarok révén. Mivel a Kádár-korszakban a külföldi tárgyvásárlás illegális volt, számos tárgyat, amelyet Kallós Zoltán és köre gyűjtött Moldvában, közvetítőkön keresztül vásárolt meg a múzeum.

A gyűjtések az 1910-es években kezdődtek. Például a moldvai csángók egy korai néprajzi térképét Györffy István készítette 1910-ben, amely később ismeretlen okokból a Néprajzi Múzeumból az Országos Széchényi Könyvtár térképtárába került. A korai időszakból a legértékesebb anyag a Bartók és más gyűjtők által fonográfra rögzített népzenei anyag. Utoljára 1992-ben volt olyan terepmunka, amely a Néprajzi Múzeum gyűjteményét is gazdagította.

A Néprajzi Múzeum jelenleg közel 700, Moldvából származó műtárggyal rendelkezik, köztük 17 teljes viselettel és jelentős számú népi vallásossághoz kapcsolódó tárggyal. Az intézmény több tucat kéziratot őriz, főleg folklóradatokat.

A most beérkező társasjáték ugyanakkor nem a múzeum műtárgygyűjteményébe, hanem a demonstrációs gyűjteménybe kerül. Ez lehetőséget biztosít múzeumpedagógiai felhasználásra is. A múzeum az esetleges későbbi digitális fejlesztés jogát is megkapta. A Néprajzi Múzeum várja azok jelentkezését, akik elkészítenék a játék internetes változatát.

Nyitókép: Csángómagyar kislány ünneplő ruhában (1964, Lészped, Románia). Fotók forrása: Néprajzi Múzeum