DSC_6865_Copy
Szőcs Géza

?Benyovszky Móric egy megismételhetetlen kor hőse volt, akinek életét a világ megismerésének imperativusa határozta meg? ? köszöntötte a vendégeket Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, kormánybiztos, a rendezvény fővédnöke.

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára elmondta: Benyovszky Móric vállalkozó kedvű személyiség volt, lélegzetelállító életúttal. A szabadság ösztönző erejébe vetett hite, a világ iránti nyitottsága példa a mai diplomaták számára ? emelte ki. Hozzátéve: Benyovszky hagyatéka kedvező háttér a Madagaszkár és Magyarország közötti együttműködésre az oktatás, a napenergia, az autóbuszgyártás stb. terén.

DSC_6874_Copy
Íjgyártó István

Páratlanul gazdag életpálya mozzanatait szándékozik feltárni ez a tanácskozás ? köszönet érte a Budapesti Benyovszky Társaságnak ? kezdte beszédét dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, a konferencia védnöke. ?A Benyovszky-konferencia és a musicalbemutatóval egybekötött gálaest a hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom erőt tudjon meríteni egy ilyen példaképből? ? emelte ki. A Benyovszky-emlékév eddigi eseményei megmozgatták a nyugati közvéleményt is, Madagaszkáron szobrot is állítottak ? emlékeztetett az államtitkár. Négy kontinenst bejárni a XVIII. században és azt túlélni, önmagában is óriási teljesítmény, melyre érdemes odafigyelni. ?Azt kívánom, hogy a ma embere számára a levont következtetések erőt és ösztönzést adjanak, hiszen a jelen építkezése a jövőbe vetett hit és bizalom nélkül nem lehetséges? ? mondta az államtitkár. Ez lehet Benyovszky párhuzama a mai korral: mindig továbbmenni, megújulni, nem belenyugodni, nem feladni.

DSC_6881_Copy
dr. Hoppál Péter

Roman Kowalski, Lengyelország nagykövete hangsúlyozta: Benyovszky Móric igazi közép-európai ember volt, akit visegrádi hősnek kell elismerni, hiszen a V4-ek mindegyik országa érezheti a magáénak. Fontos az is, hogy a világutazó katona sokkal korábban volt képes dél és kelet felé nyitni, mint mi ? mondta. ?Azt kívánom, hogy Benyovszky személye hozza össze a visegrádi nemzeteket? ? fogalmazott.

DSC_6913_Copy
Roman Kowalski

Éric Fournier, Franciaország nagykövete megtiszteltetésként értékelte, hogy meghívták a konferenciára. Mint mondta: az elmúlt két hétben folytatott kutatása során arra jutott, hogy Benyovszky Móric bizonyos értelemben csaló volt, ugyanis adatai a madagaszkári lakosságról és hagyományokról nem feleltek meg a valóságnak, sőt saját magát domborította ki a dokumentumokban. ?A mítosz azonban, amelyet létrehozott, lenyűgöző, hiszen írók, zenészek, költők sora szentelt neki műveket? ? mutatott rá.

DSC_6966_Copy
prof. Voigt Vilmos

Prof. Voigt Vilmos történész, a Benyovszky-emlékév tudományos elnöke előadásában kifejtette: már 1790-ben megjelenik Benyovszky önéletírása, egy sok részletében ellenőrizhetetlen kalandregény. Sajnálatos módon feljegyzései, iratai felületesek, plágiumok, melyekben szinte beteges nagyításokkal élt, illetve kevés konkrét kép van Madagaszkárról és lakóiról ? mondta a történész, hozzátéve, hogy észak-amerikai és brazíliai tartózkodásáról szintén alig van megbízható dokumentum. Benyovszky Móric még az utókort is megbabonázta ? az emlékiratokat Jókai Mór fordította le és írt hozzá regényes kiegészítést. Voigt Vilmos azt is megjegyezte, hogy az eleven Benyovszky-kutatást 2004-től számíthatjuk. Amit javasolt a történész, hogy össze kellene állítani egy használható magyar Benyovszky-bibliográfiát, át kellene tekinteni a műveit, de nem a részleteket kell megvizsgálni, hanem az ideológiai álláspontot, azt, hogy milyen elvárásokat, szerzői szándékot tükröznek a művek, és az azokban kirajzolódó világképet kellene feltárni. Az is érdekes kutatási téma lehet, hogy Benyovszkynak mi volt a véleménye a bennszülöttekről, a társadalmi egyenlőségről, a helybeli intézményekről és a szabadságról általában.

DSC_6969_Copy
dr. Hóvári János

Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója Benyovszky Móric: Az első atlantista magyar címmel tartott előadást. Mint elmondta: a XVIII. századi magyar világ különleges sorsú alakja ő, és amellett, hogy világutazóként definiálja őt az utókor, világszemlélő gondolkodóként is kellene. De ki is volt ő valójában? Katona? Parancsnok? Akarnok? Kalandor? Esetleg romantikus álmodozó, olyan voltaire-i Candide, aki tényleg létezett, vagy a magyar Robinson Crusoe? ? tette fel a kérdést Hóvári János. A világutazó kalandjairól többek között megjegyezte: amikor Benyovszky Kamcsatkába jutott, láthatta, hogy az emberek mennyire különböző kultúrában, civilizációban éltek a cári birodalomban ? a hajóutat pedig, amellyel Franciaországba jutott, ?tanulmányút a mindennapi gyarmatosítás világába címszóval is lehetne illetni?. Ekkor ismerhette meg, hogy a bennszülötteknek milyen sanyarú élete van a gyarmatosítók alatt.

Dr. Hóvári János hangsúlyozta: Benyovszky Móric volt az első magyar, aki az Amerikai Egyesült Államok segítségével akart valamit megvalósítani ? ez főként azért volt, mert az amerikai államszervezést jónak tartotta. Utalva az előadása címére hangsúlyozta: ?történelmi tény, hogy Benyovszky Móric volt az, aki először találkozott mélységében az atlanti gondolattal?.

DSC_6993_Copy

Az előadást követően kiállítás nyílt Benyovszky Móric feljegyzéseiből, irataiból, illetve este a Pesti Vigadóban rendeznek gálaestet, ahol részleteket mutatnak be a Benyovszky, a szabadság szerelmese című új magyar musicalből a Pesti Magyar Színház közreműködésével.

DSC_7005_Copy

Szíjjártó Anita

Fotó: Csákvári Zsigmond