Erő Zoltán, Budapest főépítésze kiemelte az idei pályázat magas színvonalát. Elmondása szerint a beérkező pályaművek közül azok is igen jó minőséget képviselnek, amelyek nem nyertek díjat.

A Budapest Főváros Önkormányzata által júliusban kiírt, a Budapesti Építész Kamara által lebonyolított pályázatra olyan alkotásokkal lehetett jelentkezni, amelynek használatbavételi engedélye 2017. július 2. és 2020. július 1. között vált jogerőssé, vagy ebben az időszakban adták át.

 A díj olyan igényesen megtervezett és létrejött, új vagy megújított épület, építmény, közterület, belső tér tervezője részére adományozható, amely javítja a főváros építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését, elősegíti az építészeti és környezeti kultúra fejlődését, formálja a városképet és mindezek által ösztönzi a további magas színvonalú, innovatív beruházásokat.

A 2020. évi pályázatra beérkezett 17 érvényes pályamű közül a bírálóbizottság hat épületet helyszíni bejáráson is megtekintett.

A Budapest Építészeti Nívódíjával kitüntetett, angyalföldi Vizafogó Óvoda tervezői, Nagy Csaba és Pólus Károly a nyolcvanas évek paneles építésének termékeként létrejövő, eredeti épületet nem lebontották, hanem „okos vizsgálat” alapján részben megtartották.

„E tett önmagában üzenetértékű egy középület esetében, itt azonban nyoma sincs az ebből származó esetleges kompromisszumoknak. (…) Példaszerű az a harmónia és kerek egész, amelyet ez az épület megtestesít az építtetői háttértől és elvárásoktól a proaktív építészeti hozzáállásig, s léptéktől függetlenül mintaként állítható az eljövendő fővárosi köz- vagy éppen magánberuházások elé” – emelték ki a bírálók.

A MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésének 3. ütemének tervezői Csillag Katalin és Gunther Zsolt voltak. Mint a zsűri fogalmazott: „a bátor beavatkozások és a nagyvonalú építészet eredményeként a célkitűzésként jelzett új MOME-identitás megteremtése és egy nyitottabb oktatási struktúra létrehozása is megvalósulni látszik”.

A bírálók méltatták a Vasáros Zsolt által tervezett Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) és Közép Európai Művészettörténeti Kutatóintézet komplexumának „mértéktartó profizmusát” is: „az OMRRK együttese az utóbbi évtizedek kulturális beruházásainak talán egyik legfontosabbika, amelyben az építtető szándékai és a tervező professzionális, integratív és proaktív szemlélete egyedi értéket teremtett” –hangsúlyozták.

A Stefánia út Ligeti-műteremvillát Zombor Gábor tervei alapján újították fel és alakították át a Polgári Magyarországért Alapítvány székházaként.

Ligeti Miklós szobrászművész szecessziós stílusú műteremvillája Zuglóban, a Stefánia út 20. alatt

A zsűri egyaránt kiemelte az épület fő elemeit tiszteletben tartó külső és belső helyreállítást, valamint a kortárs tájépítészeti eszközökkel, mégis az épülettel teljes összhangban kialakított kertet.

A Havanna Hetivásár a 18. kerületi Havanna-lakótelep szélén szombatonként megtartott piac számára készült a fővárosi TÉR_KÖZ pályázat támogatásával. A Keller Ferenc és Láris Barnabás által tervezett piacépület “visszafogott, érzékeny és a feladatot mélyen megértő építészeti megformálása jól mutatja, hogyan lehet egy látszólag kis léptékű beavatkozással jelentős városi és társadalmi többletértéket létrehozni” – áll a méltatásban.

A XVIII. kerületi Havanna Hetivásár ​piactér

A beérkezett pályaművekből készült kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban lesz megtekinthető a járványhelyzet elmúltával. A szintén minden pályaművet tartalmazó könyv magyar és külön angol nyelvű kiadása a díjátadó napján jelent meg a Budapesti Építész Kamara gondozásában.

Fotók forrása: bpnivodij.hu