Az 1860-ban Kisbéren született Baumhorn Lipót győri középiskolai évei után a bécsi Technische Hochschulén tanult építészetet. Hazatérte egybeesett a hazai építészet egyik mozgalmas időszakával, amelyben a hagyományokat követő, historizáló építészet mellett egyre több hívet szerzett magának a modern, de nemzeti identitást kifejező irányzat. Baumhorn Lechner Ödön és Pártos Gyula építészirodájában helyezkedett el, és a lechneri, egyszerre magyaros szecessziós és keleti irányultságú stílus egész életművére jellemző maradt. A korszak a hazai zsidóság asszimilációjának és felemelkedésének időszaka volt.
Az Új zsinagóga
Baumhorn egyéni arculatú, individuális motívumokkal díszített, látványos épületeivel nagyon jól alkalmazkodott a jómódú neológ zsidóság igényeihez. 22 zsinagógája és több felújítása valósult meg országszerte, és Trianon után is épültek zsinagógái a határon túl. Nem csupán tervező művészként, hanem vállalkozóként is kiváló volt. Ez magyarázza, hogy annyira sikeres tudott lenni. Épületei közül méretével és szépségével egyaránt kiemelkedik a szegedi Új zsinagóga.
A centrális alaprajzú, 48,5 méter magas kupolájú, timpanonos homlokzatú épületen számtalan építészeti stílus jelenik meg: a lechneri hagyományokat követi a szecessziós és a keleti építészet mór és arab stílusjegyeivel, de bizonyos részletei a román, a gótika, a bizánci és a reneszánsz stílusra jellemzők, továbbá a zsidó hitvilág jelképeit, a vallási ikonográfia különböző elemeit vonultatják fel. A zsinagóga belső díszítése, amely minden apró részletében kapcsolódik a zsidó hitvilághoz, a legendás szegedi főrabbi és nemzetközi hírű hittudóssal, Lőw Immánuellel szorosan együttműködve készült. Lőw a megbékélés, az elfogadás szószólója volt, ezért került a szegedi zsinagógába elsőként magyar nyelvű felirat. A főrabbi, akinek egyik kiemelkedő műve A zsidók növényvilága volt, kutatási eredményeit felhasználva gyönyörű kertet varázsolt az 1902-ben elkészült zsinagóga mellé, amelyet 1903. május 19-én azzal együtt avattak fel.
A sokéves kutatás eredményeként került a szegedi zsinagóga falára füge és szőlő mint a békesség, dió mint a szent iratok, ricinus mint a kései, sártök pedig mint a korai próféták szimbóluma. A kék, arany és elefántcsont színű, gazdag ornamentikájú falfestés rendkívül elegáns megjelenésűvé varázsolja a belső teret.
A húsz méter átmérőjű kupola belső díszítése a világot jelképezi: a kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte a csipkebokor kék alapon festett fehér virágai a hitet, a kék üvegburkolatú csillagok a világegyetem végtelenségét. A kupola csúcsán a hatágú Dávid-csillag körül a nap sugarai világítják be az égboltozatot.
A zsinagóga festett üvegablakai, amelyek a zsidók történetének fontosabb eseményeit jelenítik meg, Róth Manó alkotásai. Manó a híres üvegművész Miksa három évvel fiatalabb öccse volt, aki testvérével együtt dolgozott közös üzemükben, és csak ritkán dedikálta az alkotásait. A szegedi zsinagóga pompás festett üvegablakainak azonban ő volt az elkészítője. A város a közelben tűzfalfestménnyel tiszteleg a munkássága előtt.
A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból, a frigyszekrény Nílus menti akácfából készült. Kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek. A frigyszekrény feletti baldachin a kupola kicsinyített mása. Mellette kapott helyet a kétmanuálos, 1276 sípos orgona. A fényűző zsinagóga nagyrészt a tehetős szegedi polgárok adományaiból épült, az adományozók nevét az üvegablakokon megörökítették.
Az előcsarnokban, amelyet Mártírok emlékcsarnokának neveznek, 1910 név szerepel a falon elhelyezett márványtáblán: ők a nácizmus szegedi áldozatai. Két fekete kőkoporsó a legvédtelenebb áldozatokra, a csecsemőkre és az öregekre emlékeztet.
A zsinagóga 1340 ülőhelye és kiváló akusztikája révén nem csupán az istentiszteleteknek, hanem komoly- és könnyűzenei koncerteknek is ideális helyszíne. Érdekesség, hogy a közeli Szabadkán felépült, a Komor Marcell–Jakab Dezső építészpáros által tervezett, magyaros szecessziós stílusú zsinagóga tervét Szegeden nyújtották be elsőként, ott azonban nem nyerte el a megrendelők tetszését.
A zsidó hitközség székháza
A zsidó hitközség közeli székházát szintén Baumhorn tervezte, a zsinagógával azonos stílusban.
A Takarékpénztár épülete
A Szeged–Csongrádi Takarékpénztár és bérháza Baumhorn világi építészetének kiemelkedő alkotásai.
A szegedi takarékpénztárt 1845-ben Klauzál Gábor, a megye országgyűlési képviselője és egyben az 1848-as forradalom utáni első felelős magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere alapította. Az intézménynek 1864 óta itt, a Széchenyi téren van a székhelye, az 1905-ben elkészült épület azonban már a második ezen a helyszínen. A korábbi székház az árvíz és az azt követő területrendezések áldozatává vált, a ma is álló eklektikus stílusú palota Baumhorn tervei alapján épült fel.
Főként virágfüzérek, kő- és kovácsoltvas rácsos erkélyek, Szeged és a vármegye címerei ékesítik, de a takarékosságot jelképező méhek sem hiányoznak az épületről, amely jelenleg is pénzintézetként működik.
A Vasalóház
A város az árvíz utáni újjáépítéskor kör- és sugárutas kialakítású vált, és emiatt kialakult néhány különleges alaprajzú telek. A Szeged–Csongrádi Takarékpénztár a közelében található, hegyesszögű telekre építtette fel bérpalotáját, amelyet a szegediek különleges alakja miatt Vasalóházként emlegetnek. Baumhorn késői szecessziós és eklektikus stílusú, rendkívül elegáns megjelenésű épületet álmodott a telekre.
Az építészre oly jellemző bravúros stíluskeverés itt is jól sikerült. A messziről inkább historizáló stílusúnak tűnő épületen számtalan szecessziós részlet található: vörösréz domborítások, kovácsoltvas kapuk, rácsok, komikus fejek, virágdíszes oszlopfők, a legváratlanabb helyen feltűnő stilizált díszítmények.
A földszinti sarokhelyiségben az épület elkészülte óta gyógyszertár működik, és berendezése mindmáig eredeti.
A Wagner-bérpalota
Wagner Gusztáv bérpalotájának a megtervezése is Baumhorn nevéhez fűződik. A hatalmas épület erénye, hogy franciaudvarral töri meg a nyomasztó tömböt, és ezzel több világossághoz juttatja a lakásokat.
A stílusok keveréséhez itt is jó ízléssel nyúl az építész: a historizmus és a szecesszió jellemzői békében megférnek egymással. Az 1911-ben átadott épület különlegessége, hogy ez volt az első bérház Szegeden, amelybe – azóta is működő! – liftet építettek.
Források:
Apró Ferenc–Péter László: Szeged. Útikönyv. Grimm Kiadó, 2009.
http://szecesszio.szegedvaros.hu/setak-szeged/
Baumhorn Lipót
A nyitóképen a zsinagóga kupolája. Fotó: MTI/Rosta Tibor
