Konrad Adenauer, német szövetségi kancellár megállapodik a szovjet állami és pártvezetéssel a Szovjetunióban rekedt hadifoglyok hazaszállításáról és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.
A Szovjetunió kezdeményezésére megindult tárgyalások időnként meghiúsulással fenyegetnek, mivel a két küldöttség nem tud megállapodni a hozandó döntések sorrendjében. A légkör némileg enyhül, amikor a moszkvai Nagy Színházban a "Rómeó és Júlia" című balett végén Nyikolaj Bulganyin, Nyikita Hruscsov és Adanauer kezet fog - látványos gesztus, amelyről ma sem tudni, tulajdonképpen ki kezdeményezte.
Két nappal a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió között létrejött megállapodás után az NDK küldöttsége érkezik Moszkvába. A Szovjetunió szeptember 20-án elismeri az NDK szuverenitását, és biztosítja afelől, hogy a NDK-ba is visszatérnek a hadifoglyok. Adenauer ezek után szeptember 23-án meghirdeti a Hallstein-doktrínát, amely szerint az NSZK nem tart majd fenn diplomáciai kapcsolatot olyan országokkal, amelyek elismerik az NDK-t. A Szovjetunióhoz való viszonyt speciális esetnek minősítik.
Október 7-én érkeznek a friedlandi táborba a Szovjetunióból az első kései hazatérők. 1955-ben összesen 9628 hadifogoly és 20 000 civil internált tért vissza.
