Bokros_Birman_Dezso_Ady-portre_Res
Bokros Birman Dezső 1924-ben készített Ady fejszobra a mester arcokat, karaktereket megjelenítő kompozíció típusainak egyik legismertebb darabja.

 

A kiállítás megnyitóján a múzeum ideiglenes főigazgatója, Demeter Szilárd személyes történettel vezette be a Kaláka Együttes és Őze Áron színművész tolmácsolásában hallható Ady-versek okán is izgalmasnak ígérkező estet. ?A Petőfi Irodalmi Múzeum nem a főigazgatóról szól ? kezdte ?, hanem alkotókról és alkotásaikról, az intézményben végzett munkáról.? Elmondta, hogy amikor a mostani tárlat anyagán dolgoztak, Hegyi Katalin, a kiállítás kurátora az Ady-síremlék avatásáról készült felvétel láttán megkérdezte, vajon miért hiányoznak róla a Nyugat szerzői. Ezt követően nem hagyta annyiban a dolgot, mindennek utánajárt, és legközelebb szinte percre pontosan megmondta, ki és hol volt, illetve mit csinált a nevezetes pillanatban. ?Ehhez a munkához nem elég a tudás és a pénz, szenvedélyre is szükség van, ez teszi a Petőfi Irodalmi Múzeumot a magyar irodalom házává? ? tette hozzá.

ady-temetc3a9se

Térey János József Attila-díjas író, költő, drámaíró irodalmi igénnyel megírt megnyitószövegéből a közönség több érdekes információt, anekdotaszerű epizódot ismerhetett meg Ady debreceni éveiről, ottani tartózkodása alatt a személye körül kialakulófélben lévő kultuszról, pedig akkortájt az átütő sikert számára elhozó Új versek című kötet messze nem volt még a láthatáron.

?Ady nem igazán kedvelte szülővárosomat? ? mondta, majd hozzátette, hogy az ottaniak még Csokonai Vitéz Mihály kisöccsét sem akarták látni benne, mint később Borbély Szilárdban sem. Térey felhívta a figyelmet arra is, hogy a Párisban járt az Ősz és Az ős Kaján című emblematikus verseket jegyző szerző 1889-es debreceni időszaka és 1919-ben bekövetkezett halála között összesen húsz év telt el, életművét ennyi idő alatt sikerült létrehoznia. Szerinte Ady világlátása kelet-európai, megértéséhez kellő türelem és nem kis helyismeret szükséges. ?Nincs olyan magyar költő, aki ennyi olvasói reményt be tudna teljesíteni, és aki ennyire ellenállna a kisajátításnak.? ? állapította meg.

A tárlat nem sok helyet foglal, annál sűrűbb és változatosabb élményben részesíti a látogatót. Megtekinthetőek Ady versesköteteinek eredeti kiadványai, Ady Endre a tankönyvekből jól ismert fényképei, ritkán látott fotói és a temetéséről és síremléke avatásáról fennmaradt felvételek is.

Csorba_Geza_Ady_r
Csorba Géza Ady-szobra

Korabeli dokumentumokból és sajtóhírekből tudható, a költő temetésének napján az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el. A szertartás két órakor, Haypál Benő református lelkész búcsúztatójával indult, a kormányt Kunfi Zsigmond, a Vörösmarty Akadémiát Móricz Zsigmond, a Nyugatot Babits Mihály képviselte. A halottas menet négy órakor indult el a Kerepesi úti temetőbe, a díszsírhely Jókai Mór sírjával szemben található. Az 1930. márciusi szoboravatást hosszú előkészület előzte meg. Már a költő halála utáni napokban többen ? Schöpflin Aladár, Bíró Lajos, Hatvany Lajos, Molnár Ferenc ? arra tettek javaslatot, hogy érdemes lenne szobrot állítani emlékének. Később a tervek megvitatása céljából bírálóbizottság alakult, amely Csorba Géza ma is látható alkotását fogadta el.

Az 1919. január 27-én a budapesti Liget Szanatóriumban elhunyt költőről rendezett kiállítás 2020. január ötödikéig látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Ayhan Gökhan