A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése hozta létre Kosáry Domonkos javaslatára. ?A második világháború után, 1948-ban átalakították az MTA szerkezetét az akkori szovjet mintára, ekkor jött létre a ma is létező akadémiai rendszer. Akkor úgy gondolták, hogy ebbe a szerkezetbe nem illenek bele a művészek, ezért minden alkotóművész tagságát megszüntették, köztük Márai Sándorét és Illyés Gyuláét. Talán Kodály Zoltán volt az egyetlen, aki tag maradt, de ő hatalmas zenetudományi munkássággal is rendelkezett? ? mesélte Ferencz Győző ügyvezető igazgató az október 20-án megtartott sajtótájékoztatón.

Budapest_Hungarian_Academy_of_Sciences
Magyar Tudományos Akadémia
Fotó: wikipedia

A Magyar Tudományos Akadémia azonban a kezdetektől fogva nagyon erős művészi vonallal rendelkezett, tagjai között volt Berzsenyi Dánieltől Vörösmarty Mihályon át Arany Jánosig számos író, szobrász és további művészeti ágak képviselői, például Bartók Béla zeneszerző és zongoraművész is. ?Kosáry ezt szerette volna visszaállítani, de az MTA rendszerébe, osztályaiba sehogyan sem illeszkedett az alkotóművészet. Így jött létre a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, mely hivatalos státusza szerint a Magyar Tudományos Akadémia társult intézménye? ? mondta az ügyvezető.

Ez azt jelenti, hogy nincs alá-fölérendeltség a két intézmény között, inkább mellérendelői viszony áll fenn köztük. ?Az MTA közgyűlése alapított, így annak közgyűlése meg is szüntethet minket, de ügyeinkbe, vezetőink megválasztásába, adminisztratív dolgainkba nem szólhat bele? ? magyarázta. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működéséhez szükséges költségvetést szintén az MTA adja. ?Érdekes viszony ez, hiszen anyagilag függünk az MTA-tól, szellemileg viszont függetlenek vagyunk tőle, ami sok nehézséget, problémát jelent? ? tette hozzá. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia éves költségvetése húsz éven át ugyanaz volt, vagyis 1993-tól 2014-ig 11 millió forint. Ez most megemelkedett, 2015 őszén 19,65 millió forint volt, de a tagok nem részesülnek juttatásban.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia öt osztállyal rendelkezik. A két képzőművészeti osztály helyett most már csak egy van, és az egyik helyébe lépett az építőművészet. ?Régebben azért nem volt építőművészeti osztály, mert Kosáry Domonkos azt gondolta, hogy az MTA-n vannak építészmérnökök, és ezért felesleges duplázni. De mi most úgy láttuk, hogy jelen kell lennie nálunk az építőművészetnek is? ? mondta Ferencz Győző. Így most az öt osztály a következő: irodalom, mozgókép és színházművészet, képző- és iparművészet, zeneművészet és építőművészet.

Egyszerre hatvan tagja lehet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, akiknek 70 év alatti alkotóművészeknek kell lenniük. Azon tagok, akik betöltötték 70. évüket, továbbra is tagok maradnak, de korábbi helyükre új tagot választhatnak. Így több mint száz körüli a taglétszám.

Vannak rendes tagok és tiszteletbeli tagok, utóbbi külföldi állampolgárságú alkotóművészeket takar. ?Tagjaink alkotóművészek, nem előadóművészek: tehát zongoraművész elvileg nem lehet tagunk, de zeneszerző igen, színész szintén nem, rendező viszont igen. Az alapszabály úgy próbálja ezt az olykor problémát jelentő kérdést áthidalni, hogy ha valaki előadóművész, de pályája során alkotóművészeti módon járult hozzá az adott művészeti ág fejlődéséhez, akkor természetesen alkotóművésznek tekintjük? ? mutatott rá az ügyvezető. A jelenlegi külföldi tagok Franciaországból, Macedóniából, Svájcból, Romániából, Németországból, Amerikából, Írországból, Csehországból, Angliából és Szerbiából érkeztek.

A magyar alkotóművészek bemutatkozására, valamint hagyományőrzés céljából is számos rendezvényt szervez a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amely évente 20-30 ingyenes, nyilvános eseményt ígér az MTA épületében a kultúrára fogékonyak számára. A rendezvények között vannak a székfoglalók, melyek különböző esteket, koncerteket, kiállításokat, előadásokat jelentenek a magyar kultúra képviselőivel és alkotóművészeivel, valamint külföldi tagokkal, többnyire írókkal, költőkkel. ?Nagyon sokféle székfoglalónk van, amelyekről azt gondolom, hogy a magyar művészeti élet jeles, rangos eseményei. Ezek többnyire az MTA épületében vannak, ami, úgy érzékelem, kissé riasztóan hathat az emberekre. Én is riadt voltam, amikor először látogattam ide, de ezt le lehet győzni, hiszen nagyon sok minden történik e falak között nemcsak az MTA, de a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szervezésében is? ? tette hozzá Ferencz Győző.

20171024_144516
A Huszonöt év című kötet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évfordulójára

Állandó éves programjai is vannak az intézménynek. Köztük van az általában áprilisban megrendezett Széchenyi-serlegbeszéd, melynek többek közt hagyományőrző célja is van. ?Széchenyi István a végrendeletében 200 aranyat hagyott egy serleg elkészítésére, hogy minden évben a legfinomabb magyar borral töltsék teli és igyanak az emlékezetére a Nemzeti Kaszinóban. Később ehhez az ünnepséghez beszédek is társultak. Ezeket a beszédeket összegyűjtöttük az 1860-as évektől az 1940-es évekig és kiadtuk belőlük a Széchenyi emlékezete; Serlegbeszédek a Nemzeti Kaszinóban 1864?1944 című dokumentumkötetet, és ezt a szokást próbáljuk feleleveníteni az egyik éves rendezvényünkön is. Erre az összejövetelre meghívunk egy-egy nemzetközileg elismert tudóst, művészt, hogy beszéljen bármiről, amit fontosnak tart. Ha akar, az előadó beszélhet Széchenyiről, de nem tesszük kötelezővé. Az est kortárs zenei koncerttel zárul? ? mesélte az igazgató.

Még további két, évente megrendezett programja van a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának: az egyiken a kerek születésnapos tagokat köszöntik fel műsorral, általában koncerttel, a másikra pedig szeptemberben meghívnak egy-egy neves ír költőt, irodalmárt, aki angol nyelven tart előadást Seamus Heaney Nobel-díjas ír költő emlékére. Ez utóbbit az Ír Nagykövetség támogatja.

Ferencz Győző beszédében hangsúlyozta, hogy a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szakmai testületként elhatárolódik a napi politikától, nem nyilvánít véleményt, csupán nagyon indokolt, esetleg a tagokat érintő esetben ad ki nyilatkozatot. ?Az alapító tagok között, mint például Jókai Anna, Szabó Magda, Konrád György, Mészöly Miklós, nem feltétlenül volt politikai egyetértés, de művészileg nyilvánvalóan becsülték és tisztelték egymást. Persze, annak, hogy nem folyunk bele a politikába, van ára, hiszen így nehezebb minket észre venni. De azt gondolom, hogy rengeteg kiváló tagunk van, és ők tényleg a magyar kultúra nagyon cizellált gazdagságát jelenítik meg? ? tette hozzá.

Fennállásának huszonötödik évfordulójára a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kiadta a Huszonöt év című kötetét. A kötetet Ferch Magda szerkeszette, aki hosszú éveken át volt az akadémia ügyvezető titkára, aki most levéltári kutatások, forrásfeldolgozások, valóságos történészi munka során összeállította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításának hiteles történetét és végigkövette a tevékenységét 1992-től egészen napjainkig. A könyvben ezt követik osztályonként a rendes és tiszteleti tagokat bemutató ismertetések, életrajzok, majd az elhunyt tagok. Végül a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia eddigi összes székfoglalójáról, előadójáról, főbb programjairól, eseményeiről készült fényképek zárják a kötetet.

Az idén még két rendezvény lesz a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián: Hegedűs D. Géza székfoglalója, valamint december 15-én Rohmann Ditta magyar csellóművész fog kamarazenélni egy orosz származású hegedűművésszel az akadémia kerek születésnapját ünneplő tagjainak köszöntőjén.

Makk Károly filmrendező halálával megüresedett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki posztja, utódját december elején tisztújító közgyűlésen választják meg.

Révy Orsolya