Mit kíván a magyar nemzet? A márciusi ifjak forradalmi követelései, vagyis a 12 pont közül a legelső a sajtószabadság és a cenzúra eltörlése volt. De vajon hogyan működött a korabeli sajtó, mit jelentett a „gondolatok ellenőrzése”, és milyen lapokat olvastak a reformkorban?

 A Talpig magyar e heti adása a 19. századi sajtótörténet főbb állomásain kalauzol végig. Podcastajánló.

A magyar sajtó fellendülését hozó reformkor több neves szerkesztőegyéniséget is adott a magyar irodalomnak. A legismertebb közülük Vahot Imre, a Pesti Divatlap szerkesztője, aki felismerte Petőfi tehetségét. Beszélgetőpartnerünk Vaderna Gábor irodalomtörténész.

„Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs” – 1848. március 15-én késő éjjel ezt írta naplójába Petőfi Sándor. Valóban szabad lett akkor a magyar sajtó? Hogyan működött a cenzúra a 19. században? Vendégünk Buzinkay Géza irodalomtörténész.

A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi azon vassajtók egyikét, amelyeken az 1848. márciusi forradalom röplapjait kinyomtatták a Landerer és Heckenast nyomdában. A nyomdagép ma is működik. A stúdióban Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője.

Talpig magyar – ahogy a reformkor nyomot hagy. A Petőfi-emlékév hivatalos műsorában vasárnaponként betekintünk a reformkor kulisszái mögé: megelevenednek a korszak emblematikus figurái, megismerjük a korabeli hétköznapokat. Műsorvezető: Rédl Ádám.