Az államfő felidézte: a 19. század derekán, bár bizonyos hangsúlyokban voltak különbségek, a cél közös volt: bátor elődeink a reformkor eszméiből új Magyarországot építettek, 1848 márciusában pedig a magyarság végérvényesen a szabadság nemzetévé vált. Mint kiemelte: a forradalom heroikus napjai és a polgárosodás programja modern politikai nemzetet teremtettek, ám ez a küzdelem előbb kezdődött és tovább tartott egyetlen fennkölt napnál. Áder János szerint 1848-ban Magyarország megmutatta: van tehetsége a szabadsághoz, amely akkor egyszerre jelentette az új gondolatok, a tulajdon és a polgárosodás szabadságát. ?A magyarok valóban csodát műveltek: eltörölték a kiváltságrendszert, szélesre tárták a kaput a fejlődés előtt, a magyar nemzet buzgó élni akarása, vállalkozó kedve, alkotó energiája új erőre kapott az iparban, a tudományban, a művészetekben, a kereskedelemben? ? idézte fel az államfő. Mint hozzátette: a szabadságharc a túlerővel szemben elbukott ugyan, de 18 évvel később a dualizmus keretei között Magyarország ismét önmagára talált.
A kétszáz éve született Arany Jánost idézve az államfő rámutatott, hogy tudni kell jól és bölcsen szeretni a hazát: tudományos eredményekkel, kitartó kutatómunkával, odaadó gyógyítással, utak építésével, az életünket otthonosabbá tevő eszközök fejlesztésével, feledhetetlen színpadi előadásokkal, a 21. század kihívásaira adott válaszokkal, a magyarok hírnevét tovább gyarapító innovációkkal, a hagyományok ápolásával, a következő nemzedék nevelésével. Áder János hangsúlyozta, hogy a díjazottak által magasra tett mérce sokak látóhatárát képes megemelni, értékrendjét befolyásolni. ?És sokakat képes jobb teljesítményre ösztönözni? ? szögezte le.
?Önök példát és biztatást jelentenek mindannyiunknak, hogy az egyes ember és a nemzet sorsát nem a vakszerencse, hanem a teljesítmény, a becsületes munka és az időtálló, egyetemes értékekhez való ragaszkodás alakítja? ? szólt a köztársasági elnök a díjazottakhoz, akiknek a magyar nemzet nevében megköszönte, hogy munkájukkal közös szabadságunkat teszik teljesebbé.
Az ünnepségen Kossuth Nagydíjban egyetlen alkotó, KALLÓS ZOLTÁN néprajzkutató részesült, tizenhárom művész kapott Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat tizenhatan vehettek át, közülük hárman megosztva. Tahi-Tóth László helyett felesége vette át a Kossuth-díjat. A Magyar Érdemrend különböző fokozatait tizenketten vehették át. Fa Nándor vitorlázó és hajóépítő, valamint Vető Miklós filozófiatörténész pedig később veszi át kitüntetését. Az elismeréseket Áder János köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában az Országház Kupolatermében.
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth Nagydíjat adományozott:
KALLÓS ZOLTÁN Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, a Kallós Zoltán Alapítvány alapítója részére példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként.
Magyarország köztársasági elnöke Kossuth-díjat adományozott:
BÁLINT MÁRTA színművész részére az erdélyi magyarság megmaradását és a Kárpát-medence kulturális kincseinek továbbadását közel öt évtizede töretlen hittel és alázattal szolgáló, a magyar és világirodalom legnagyobb klasszikusait mély átéléssel és gazdag drámai eszköztárral közvetítő, kivételesen magas színvonalú művészi pályája elismeréseként,
BERTALAN TIVADAR látványtervező, festő- és grafikusművész, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére számos, mára klasszikussá vált film és tévésorozat látványvilágát meghatározó, nagy hatású munkája mellett a festészet, a grafika és a könyvművészet területén is kimagasló, sokoldalú alkotóművészi pályája elismeréseként,
FÉSŰS ÉVA író, költő részére a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat gazdagító kiemelkedő életműve, tiszta és szép nyelvi eszközökkel megalkotott, örök érvényű emberi értékeket közvetítő meséi, valamint televíziós és rádiós gyermekműsorai elismeréseként,
FRENREISZ KÁROLY zeneszerző, előadóművész részére klasszikus zenei képzettségét a hazai rock-beat korszak több legendás, külföldön is sikeres zenekarának alapító tagjaként kamatoztató, a magyar könnyűzenei életet népszerű slágerek és film betétdalok sorával gazdagító pályája elismeréseként,
GALÁNFI ANDRÁS fafaragó népi iparművész, előadóművész, a népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére a rönkbútor-faragás régi hagyományát mesteri módon folytató, a modern funkciót tradicionális stílussal ötvöző alkotásai, valamint a magyar népi tárgykultúra kincseinek továbbörökítését elhivatottan szolgáló munkája elismeréseként;
KAMP SALAMON, a Lutheránia Ének- és Zenekar Liszt Ferenc-díjas karnagya, a Magyar Bach Társaság alapítója és elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezető Tanszékének egyetemi tanára részére a klasszikus repertoár, főként a barokk zene és Johann Sebastian Bach életművének széles körű megismertetése mellett az egyházi kantáták és a kortárs művek megszólaltatására is nagy hangsúlyt fektető karnagyi és művészeti vezetői munkája, valamint értékes zenepedagógusi tevékenysége elismeréseként,
KELETI ÉVA Balázs Béla-díjas fotóművész, kiváló és érdemes művész részére a magyar vizuális kultúra egyik meghatározó szereplőjeként elsősorban a hazai színházi élet kulisszák mögötti világának dokumentarista stílusú, valósághű megörökítését szolgáló, példaértékű szakmai alázattal végzett művészi munkája elismeréseként,
NAGY-KÁLÓZY ESZTER Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére páratlanul gazdag és sokszínű, a naivaszerepektől a legjelentősebb drámai hősnőkig terjedő, nagyívű színpadi, illetve számos felejthetetlen alakítást magába foglaló mozifilmes pályája, valamint jelentős szinkronszínészi tevékenysége elismeréseként,
PÉTERFY LÁSZLÓ szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére az erdélyi középkori és reneszánsz művészet, illetve a népi kő- és fafaragás hagyományait modern stílusokkal ötvöző, számos jelentős köztéri alkotást magába foglaló, kimagasló művészi életműve elismeréseként,
RADNÓTI ZSUZSA Jászai Mari-díjas dramaturg, szakíró, érdemes művész részére a kortárs magyar irodalom legjelentősebb alkotásainak hiteles, a szerzői koncepciót híven tükröző színpadra állítása mellett a hazai drámairodalom történetének kutatása és publikálása terén is rendkívüli munkája elismeréseként,
RICHTER JÓZSEF Jászai Mari-díjas artista, cirkuszművész, érdemes művész részére a magyar cirkuszművészet hagyományainak továbbélését és nemzetközi rangra emelését szolgáló, kimagasló színvonalú artistaművészi pályája, illetve világszerte sikeres produkciók sorát felvonultató társulatvezetői munkája elismeréseként,
SASS SYLVIA Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Állami Operaház volt magánénekese részére a világ legrangosabb operaszínpadain és koncertpódiumain egyaránt rendkívül sikeres, az operairodalom szinte minden fontos drámai szoprán szerepét felvonultató művészi pályája, valamint a fiatal tehetségek felfedezése és nevelése iránti elkötelezettsége elismeréseként,
TAHI-TÓTH LÁSZLÓ Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére eredeti látásmódját és kivételes jellemábrázoló képességét a tragikomikus és groteszk műfaj mestereként zseniális alakításokban kamatoztató, sokoldalú színházi és filmes pályája, valamint hangjával számos emblematikus filmes karaktert feledhetetlenné tevő szinkronszínészi munkája elismeréseként.
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott többek között:
KERTÉSZ ANDRÁS LAJOS nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Német Nyelvészeti Tanszékének egyetemi tanára, az Academia Europaea tagja részére a modern nyelvészeti, illetve tudományfilozófiai gondolkodás európai és hazai kialakításához való tevékeny hozzájárulása, a nyelvtudomány és a nyelvészet tudományelméleti megalapozásában elért eredményei, valamint jelentős oktatói, oktatásszervezői, folyóirat-szerkesztői és tudományszervező tevékenysége elismeréseként,
KÓSA LÁSZLÓ etnográfus, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének professor emeritusa részére a XIX. és XX. századi egyetemes és református művelődéstörténet területén kiemelkedő, főként az egyházak és a társadalom kapcsolatával foglalkozó tudományos életműve, valamint a néprajztól az agrár- és tudománytörténeten át a társadalom- és egyháztörténetig terjedő széles körű publikációs és szerkesztői tevékenysége, továbbá iskolateremtő pedagógiai munkája elismeréseként,
LOSONCZI ÁGNES, a szociológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója részére a magyar szociológia egyik legnagyobb hatású tudósaként végzett jelentős zeneszociológiai kutatásai mellett újító szellemű, elsősorban a társadalmi fordulatok egyénre gyakorolt hatásával, illetve a traumatikus életszakaszok megélésének témájával kapcsolatos nagy jelentőségű tudományos életműve elismeréseként,
TALLIÁN TIBOR Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézete és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa részére a magyar zenetudományt egyedülálló módon gazdagító, kiváló zenetörténészi, kritikusi és oktatói pályája, különösen Bartók Béla életműve, a XX. századi zene, illetve a magyar operatörténet kutatása terén kimagasló tudományos tevékenysége, valamint Erkel Ferenc operáinak kritikai közreadásában végzett meghatározó munkája elismeréseként,
TŐKÉCZKI LÁSZLÓ történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense részére a magyar és az egyetemes történelem, illetve az eszme-, művészet- és művelődéstörténet területén egyaránt kimagasló tudományos és oktatói pályája, különösen Tisza István életművével kapcsolatos hiánypótló kutatásai és publikációi, valamint széles körű történelmi ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként.
Forrás: MTI
