Budapestet hívhatnánk az oroszlánok városának is, olyan sok oroszlános szobor, homlokzatdísz, kopogtató, kerítés található szerte a városban. Sétánkat is az állatok királyával kezdjük.  Az oroszlán a hatalom, az erő, a bátorság szimbóluma, így természetes, hogy sok helyen előfordul. Nyitóképünkről, az Eötvös utca 14-es számú palota lábazatáról is oroszlánfej tekint ránk.

Lovak, kutyák, kosfejek

István utca 2.

Sétánkat háziállatokkal folytatjuk. Az Állatorvostudományi Egyetem Steindl Imre által tervezett épületegyüttesét körbefogó kerítés 37 oszlopfőjét azok az állatok ékesítik, amelyek gyógyítása állatorvosi feladat: ló-, szamár-, szarvasmarha-, juh- és kutyafejek váltakoznak. Az egyetem építési telkén egykor kovácsműhely működött, a telek megvásárlását követően tőlük rendelte meg az egyetem a kerítés elkészítését.

Bakáts tér 1.

A kos és a bárány, a jámborság, szelídség megtestesítői is a házfalakon gyakrabban felbukkanó állatok közé tartoznak. Mint például ezt a historizáló Bakáts téri épületet díszítő, részletgazdag kosfejes gipszstukkó.

Hunyadi tér 4.

A Hunyadi téri piac, más néven IV. számú vásárcsarnok Czigler Győző tervei alapján épült 1897-ben. Homlokzatán ökör- és disznófejek váltogatják egymást a piacon árult többi termékkel együtt: halak, baromfik, gyümölcsök tarkítják az összképet, nem is beszélve a kissé indokolatlan puttóról és oroszlánfejről. A Hunyadi téri piac az Operaháznak köszönhette létrejöttét, mivel annak építési telkén, a Hermina téren működő piacot telepítették át ide. Fővárosunkban akkoriban egyszerre öt fedett vásárcsarnok készült el szinte egy időben, az égető igénynek eleget téve.

Mókus, csimpánz, kaméleon

Bakáts tér 10.

Az egykori Schöpf-Merei Kórház gyönyörű magyar szecessziós épületének homlokzatán mancsában makkot tartó mókus üldögél. Az intézmény eredetileg a mellette korábban felépült gyerekkórház kibővítéseként épült meg 1907-ben Márkus Géza és Tőry Emil építészek tervei alapján. Schöpf-Merei Ágost a gyermekgyógyászat nemzetközi hírű tudósa, az első magyar gyermekgyógyászati tankönyv és folyóirat szerzője volt. A mókusfigura vélhetőleg a beteg gyermekek felvidítására került a bejárat melletti homlokzatra.

Lázár utca 9.

A Freund Dezső tervezte, 1912-ben átadott lakóház bejárata felett tálból csemegéző mókuspár már a német Jugendstil és a késői magyaros szecesszió stílusában készült, a kedves figurák nem tartoznak a szokványos épületdíszek közé.

Déryné köz 2.

A szokványos szó nem illik a patkós orrú denevérre sem: az ijesztő, de anatómiailag elég pontos denevérszobor a szociális lakásépítési program keretében 1912-ben felépült, 160 lakásos angyalföldi épülettömb egyik bejárata fölött látható.

Angyalföldi utca 36–38.

Másik bejárata fölött szintén állatkülönlegességre bukkanhatunk: csimpánz üldögél mélyen elgondolkodva.

Abonyi utca 21.

Azt gondolhatnánk, hogy majmot budapesti házon már biztosan nem találunk másutt, ám erre ugrásra készen rácáfol két kedves majomfigura a református egyház zsinatának székházán. Az 1909-ben elkészült épület tervezője első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd és Villányi János voltak. 

Mexikói út 60.

Ha már egzotikus állatoknál tartunk: kissé meglepő, de kaméleon is szerepel a felfedezhető állatok listáján. Az 1908-ban Lajta Béla által tervezett Vakok Tanintézetének magyarosan szecessziós állatvilágába, a gyönyörű népművészeti formavilágot és elsősorban madarakat felvonultató állatok közé illeszkedik a csavart farkú kis hüllő.

Képzelt lények

Mexikói út 60.

Az épületeket, kerítéseket díszítő állatok egy része csupán a képzelet szülötte: a kaméleon mellett e szakállas, agancsos, disznóorrú halat is felfedezhetjük a kerítésen. Bár a magyar népi motívumvilágnak nincs ilyen lénye, megformálása, díszítése révén szépen illeszkedik a pávák, galambok közé.

Abonyi utca 21.

Az épületeket díszítő állatfajok közül az egyik leggyakoribb a griff. Az oroszlántestű, sasfejű, szárnyas lény egyesíti magában a föld és az ég állatainak urait, így a legfenségesebb teremtménynek tekinthető – nem véletlenül örökítik meg oly gyakran a művészek. Egy nagyobb példány őrzi a református egyház zsinatának bejáratát is.

Attila utca 5–7.

A tűzzé váló és abból újjászülető főnixmadár sem hiányozhat Budapestről. A Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond által tervezett, 1902-ben átadott újpesti szecessziós iskola zászlótartója iparművészeti igényességgel formázza meg a hamvaiból feltámadó főnixet.

A képek a szerző felvételei.