Az őslakosok örökségének elismerését 2001-ben kezdeményezték az oregoni mescalero apacsok leszármazottai, Frank Suniga vezetésével. A cél a nemzeti nap elismertetése volt, amelyhez sikerült megnyerni a többi indián törzset képviselő szervezetet is. A javaslat végül a Kongresszus elé került, majd annak megünneplését a Nemzeti Örökség napjára tették.
A határozat az őslakos kultúra mellett kiemelte a hadseregben szolgálók érdemeit, illetve a Hálaadás napja kapcsán az is szóba került, hogy a korábbi üldözések ellenére Amerika mennyit köszönhet a törzseknek. A megemlékezési napot kiharcoló szervezetek azonban nem érik be ennyivel, és kampányt indítottak az Őslakos Amerikaiak Öröksége Napja állandóvá tételéért, és éves megünnepléséért. Az azonban egyelőre nem biztos, hogy mindenkinek tetszik, hogy azt november negyedik péntekén üljék meg. Az Amerikai Indiánok Nemzeti Kongresszusának vezetője szerit ugyanis a Hálaadás sokak számára a mai napig ellentmondásos.
A Hálaadás napján hagyományosan arra az 1621-es lakomára emlékeznek, amikor az angol telepesek és a wampanoag indiánok hálát adtak az adott év terméséért. A béke azonban törékeny volt, és a formálódó Egyesült Államok hamar szembekerült a földjét védelmezi próbáló őslakosokkal.
A megemlékezés idén a jó szándék ellenére is botrányba fulladt: mivel a javaslat csak az utolsó pillanatban ment át, így nem volt idő bármilyen ünnepséget vagy rendezvényt szervezni. Az őslakosok így magukban emlékeztek - ahogy azt évszázadok óta teszik.
