André Kertész polaroidjai kicselezik a felejtést

A július 3. és szeptember 1. között látogatható kiállításon negyven, az 1970-es és az 1980-as években készített polaroid képet mutatnak be a 2021-ben New Yorkból vásárolt anyagból.

New York, 1979. szeptember 8. Fotó: André Kertész felvétele @ Estate of André Kertész, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
New York, 1979. szeptember 8. Fotó: André Kertész felvétele @ Estate of André Kertész, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

A Magyar Nemzeti Múzeum André Kertész 130 című kiállítássorozatának zárótárlata A felejtés csele. Válogatás André Kertész polaroidjaiból címmel nyílik július 2-án, a fotóművész születésének százharmincadik évfordulóján a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

André Kertész kései polaroidjain saját lakását tette műteremmé: könyvek, fotók, tárgyak és az ablak kínálta perspektívák adták a nyersanyagot. Gyakran használta ki a fény és az árnyék kontrasztját, és szívesen vette elő korábbi felvételeit, hogy – új kontextusba helyezve azokat – átértelmezze múltjának egy-egy darabját.

New York, 1979. augusztus 16. Fotó: André Kertész felvétele @ Estate of André Kertész, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
New York, 1979. augusztus 16. Fotó: André Kertész felvétele @ Estate of André Kertész, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

A halott feleségének ajánlott from my window című albumban szereplő polaroidok évekig tartó gyászmunka eredményei. A gyászfeldolgozás az apró színes kompozícióknak azonban csak az egyik rétege, ugyanis Kertész korábbi képeinek újraértelmezett motívumait is fellelhetjük e kései darabokon. Mintha az idős művész „minden egyes képpel egy korábbira akart volna emlékezni”.

„A múlt ilyetén felidézése a jelenben az emlékek újraalkotása, kivédhetetlen megváltoztatása is. Vagyis az emlékezés mindig feledés; a felidézés kreatív módjai, a gyógyító teremtés pedig alighanem a felejtés csele” – így magyarázza a kiállítás fantáziacímét Fisli Éva kurátor.

New York, 1979. július 2. Fotó: André Kertész felvétele @ Estate of André Kertész, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
New York, 1979. július 2. Fotó: André Kertész felvétele @ Estate of André Kertész, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

További információ a Capa Központ honlapján.

Ez is érdekelheti

Szeptember 28-án történt

1907. szeptember 28-án született – és 1997-ben hunyt el – Turay Ida színésznő, aki mindössze 17 évesen aratta első sikerét a Darázsfészek című előadásban, majd számos színházában megfordult. 1926-ban feleségül ment Békeffi István színműíróhoz, aki több darabot írt számára. Bájos megjelenésével, kellemes énekhangjával főként naivaként tűnt ki, később bölcs, idősebb nőalakokat formált meg emlékezetesen. Számos filmben is szerepelt, többek között az Állami Áruház, a Könnyű múzsa, a Csínom Palkó és az Egy szoknya, egy nadrág című alkotásokban láthattuk.

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét?

No és a hitelességét és társadalmi hatását? Visszamenőleg még a múltra is hatással lehet? A Capa-központ nyolcadik alkalommal rendezte meg a Capazine workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel az AI segítségével előállított képekre. A projekt alapítójával, Mucsi Emese kurátorral beszélgettünk.

Találkák, bálok és pletykák a grandhotelben – Amikor a hotel lobbija még a társasági élet centruma volt

A szállodai portások tudták, hogy Ferenc József nem száll liftbe, hogy Hruscsov hányas szobában aludt, és ismerték a hotelekben hemzsegő érdekes figurák történeteit, trükkjeit és vágyait. Képtelenségek és Fortepan-képek a hallból.

Az AI korában a fotóriporteri munkát bemutató intézményeknek fontos feladatuk van

Megnyílt a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítás, amely november 8-ig látható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, a nyitóeseményen Kőrösi Orsolya, a központ igazgatója mondott beszédet.