A közvélekedés szerint elsőként az amerikai Robert Peary érte el az Északi-sarkot 1909. árilis 6-án, de a most 71 éves Sir Wally tiszteletére adott ünnepségen Pen Hadow és Robin Hanbury Tenison kutatók annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Peary talán mégsem érte el a célját. Sok történész ugyanis ma már egyetért azzal, hogy Peary valószínűleg csak kb. 180 kilométer távolságra közelítette meg az Északi-sarkot.
Abban azonban senki sem kételkedik, hogy Sir Wally 1969. április 6-án, vagyis pontosan 60 évvel később, kutyaszánjaival valóban eljutott az Északi-sarkra. Nem ő volt az első, aki szárazföldön tette meg az utat a sarkig. Egy évvel korábban az amerikai Ralph Plaisted is elérte az északi pólust hómobilok segítségével.De Sir Wally négy fős csapata csupán kutyaszánokat használva szelte át az Északi-sarkvidéket az alaszkai Barrow-foktól a Spitzbergák mentén egészen Tavloyáig. Utazásuk, melynek során az Északi-sarkot is elérték, 476 napig tartott. A jégmezőkön töltötték a telet, és olyan részletes tanulmányokat készítettek a jég állapotáról és az időjárásról, hogy eredményeiket még ma is használják a tudományos kutatásban.
Peary navigációjával, feljegyzéseivel és pontosságával kapcsolatban oly sok kétség merült fel, hogy a brit felfedezők egyre inkább Sir Wally Herbertet tartják az Északi-sark igazi felfedezőjének. "Már mindenki hallotta Scott és Shackleton nevét, akik végeredményben nem értek el sikereket expedícióik során, de Wally Herbert eddig csak kevés elismerést kapott" - mondta Pen Hadow, a Sir Wally tiszteletére rendezett ünnepség szervezője.
Sir Wally Herbertet 2000-ben ütötték lovaggá. Inverness mellet egy kis faluban él, onnan utazott Londonba a tiszteletére rendezett ünnepségre, ahol többek között Sir Ranulph Fiennes, Sir Chris Bonington és Robin Hanbury-Tenison mondott beszédet.
